Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló speciális szabályai – 1 rész

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozások számára a szabályozás alapját a számvitelről szóló 2000. évi C törvény jelenti, de a rájuk vonatkozó sajátos számviteli szabályokat a 398/2012. (XII. 20.) kormányrendelet tartalmazza. Tekintettel arra a körülményre, hogy a mikrogazdálkodói beszámolóra vonatkozó kormányrendelet valamennyi speciális szabályának ismeretére szüksége van az ezt választó cégeknek, így érdemes tisztában lenni az előnyökkel, illetve az esetleges hátrányaival is.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választásának feltételei

Fontos kiemelni, hogy a választás kritériumai közül csak az egyik tényező a vállalkozás mérete, mivel további kizáró feltételeket fogalmaz meg a Számviteli törvény. Igaz ugyan, hogy az alacsony értékhatárok alapján nem jellemzők a mikrobeszámoló-választásnál a tiltó rendelkezések előfordulása, de akkor is tisztában kell lenni a kapcsolódó teszttel.

Az alábbi kérdésekre adandó negatív válaszok esetén van lehetőség a mikrobeszámolót választani:

• a cég könyvvizsgálatra kötelezett-e,
• a társaság anyavállalatnak minősül-e,
• a cég nyrt. társasági formában működik-e,
• a társaság közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó-e,
• a társaság által kibocsátott értékpapírokkal tőzsdén kereskednek-e,
• a 2013/34/EU irányelv szerinti pénzügyi holdingvállalkozásnak vagy befektetési vállalkozásnak minősül-e.

Amennyiben a fenti kérdésekre nemleges választ kapunk, akkor a következő feltétel, amit meg kell vizsgálni, azok a határértékek.

Akkor készíthet mikrobeszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

2024. január 1-jétől változtak az értékhatárok, a mérlegfőösszeg 100 millió forintról, az éves nettó árbevétel 200 millió forintról emelkedett a fenti összegekre.

Az ismertetett feltételek megállapítása során az alábbiakra érdemes felhívni a figyelmet:

• Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál a tárgyévi várható adatokat és a megelőző üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe venni.
• Azon vállalkozások, amelyek saját elhatározásból auditálják beszámolójukat, de jogszabály alapján nem lenne kötelező számukra, választhatják a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót. Főszabály szerint minden kettős könyvvitelt folytató vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, kivéve ahol:

– az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és

– az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A kapcsolat a két feltétel tekintetében tehát azt jelenti, hogy egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy a vállalkozás mentesüljön a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

– Az értékhatárok szerinti könyvvizsgálat alóli mentesítő szabály azonban nem vonatkozik a takarékszövetkezetekre, a konszolidálásba bevont vállalkozásokra, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeire, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra, valamint azokra, akik a megbízható és valós kép biztosítása – Sztv. 4. § (4) – érdekében térnek el a Számviteli törvény előírásaitól.

Kilépés szabályai

• Kötelező áttérés: ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó az előírt értékhatár feltételeinek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. Például 2024-től kell áttérni, akkor, ha a mutatók közül legalább – bármelyik – kettőnek a 2022. és a 2023. üzleti évben sem felel meg.
• Saját döntés megváltoztatása: a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától – az előző bekezdés kivételével – leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.
• Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti évi nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival.

Sajátos számviteli alapelvek

A társaság a mikrogazdálkodó beszámoló összeállítása során

• a Számviteli törvény szerinti, a megbízható és valós összképre vonatkozó követelményének a kormányrendelet szerinti eltérésekkel tesz eleget,
• a mikrogazdálkodó beszámolót választó cég számviteli politikát nem készít, a beszámoló összeállításához szükséges minimális számú döntést a mérlegen kell feltüntetnie (mérlegkészítés időpontja, beszámolót készítő személy adatai, kis értékű eszközök leírási módszere, készlet évközi folyamatos értékben történő nyilvántartása, kapcsolt felekkel folytatott ügyletek, saját szabályok választása a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés és a céltartalékképzés tekintetében). Amennyiben a mikrogazdálkodó beszámolót összeállító vállalkozó szeretne ettől eltérni, úgy a kormányrendelet előírásait betartva készíthet saját számlatükröt és számlarendet is,
• az időbeli elhatárolás számviteli elvét szűkítetten érvényesíti.

Könyvvezetés, számlatükör

A mikrogazdálkodó beszámolót készítő vállalkozás a könyvvezetési kötelezettségét a főkönyvi nyilvántartások és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások segítségével, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

Ennek során mentesül a Számviteli törvény szerinti számlarendkészítési kötelezettség alól, ha főkönyvi elszámolásait a kormányrendelet meghatározott számlatükör alapján vezeti, melynek során a számlatükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. Számos könyvelő ezért sem ajánlja a mikrobeszámoló választását, mivel a kötelező számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem lehet eltérni. Nem minősül eltérésnek a főkönyvi számlák továbbrészletezése.

Mikrogazdálkodói beszámoló részei

A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegét és eredménykimutatását a kormányrendeletben meghatározott szerkezetben, sorrendben és az előírt tagolásban köteles összeállítani, attól eltérni nem lehet. Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés a mikrogazdálkodói beszámolóhoz nem kapcsolódik.

Az ellenőrzés megállapítása minden esetben nem jelentős összegű hibának minősül, a feltárás évében kell könyvelni tárgyévi eseményként. A Számviteli törvényben megfogalmazott jelentős hiba és annak háromoszlopos beszámolókészítési szabálya a mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolónál nem alkalmazható.

Eszközök bekerülési értéke

A kormányrendelet kivételszabályként nevesíti azokat a Számviteli törvényben meghatározott bekerülési érték tételeket, amelyek nem szerepelhetnek a bekerülési értékben:

• eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett kölcsön felvétele előtt fizetett bankgaranciadíj, kezelési díj, jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított jutalék, közjegyzői hitelesítésének díja, üzembe helyezéséig, elszámolt kamat, biztosítási díj, árfolyam-különbözetek,
• a beruházás tervezés díjai.

Ez azt jelenti, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló esetében ezek a tételek nem módosítják a bekerülési értéket, tárgyévi költségek, illetve bevételek közé kerül elszámolásra.

Főszabály a Számviteli törvényben, hogy a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben a felmerülésig a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen fizetendő összeg közötti különbözet a beszerzési értéket – jelentős eltérés esetén – módosítaná az (egyszerűsített) éves beszámolót készítőknél. Ugyanakkor a mikrogazdálkodói beszámolót alkalmazóknál az eltérés összege a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként számolandó el minden esetben kötelező jelleggel.

A beszerzés ellenértékének valutában történő kiegyenlítése esetén a termék, a szolgáltatás értékének meghatározásához minden esetben az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni.

A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kötelező forintra átszámítani.

Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték nem forintban kerül meghatározásra, az érintett követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó szabályokat kötelező alkalmazni.

Hitelviszonyt megtestesítő, valamint kamatozó értékpapírok esetén a vételár részét képező kamat tekintetében nincs választási lehetőség, kötelezően az a bekerülési érték része.

Példa:

Bekerülési érték meghatározása, könyvelése

Egy műszaki gép vásárlásához kapcsolódó adatok

• Vételár: 4500 E Ft + 1215 E Ft áfa (devizás tétel forintban átszámítva)
• Utólag adott, számlázott engedmény: vételár 10%-a
• Üzembe helyezési költség: 250 E Ft + áfa
• Hitellel kapcsolatban fizetett bankgarancia díja: 210 E Ft
• Üzembe helyezésig a felvett hitel után fizetett kamat összege: 56 E Ft
• Kötelezettségek aktiválásig felmerült realizált árfolyamnyeresége: 245 E Ft
• Vám, vámkezelési díj: 180 E Ft
• Szállítási költség: 300 E Ft + áfa
• Próbaüzemelés során előállított késztermékek kalkulált értéke: 320 E Ft

Gazdasági események könyvelése (E Ft)

1. Vételár

T 161. Beruházások – K 455. Beruházási szállítók 4500

T 466. Előzetes áfa – K 455. Beruházási szállítók 1215

2. Engedmény

T 455. Beruházási szállítók – K 161. Beruházások 450

T 455. Beruházási szállítók – K 466. Előzetes áfa 121,5

3. Üzembe helyezési költség

T 161. Beruházások – K 455. Beruházási szállítók 250

T 466. Előzetes áfa – K 455. Beruházási szállítók 67,5

4 . Hitellel kapcsolatban fizetett bankgarancia díja

T 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak – K 384. Elszámolási betétszámla 210

5. Üzembe helyezésig a felvett hitel után fizetett kamat összege

T 873. Hitelintézetnek fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 56 – K 384. Elszámolási betétszámla 56

6. Beruházási szállítók aktiválásig felmerült realizált árfolyamnyeresége

T 455. Beruházási szállítók 245 – K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 245

7. Vám, vámkezelési díj

T 161. Beruházások – K 465. Vámelszámolási számla 180

8. Szállítási költség

T 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei – K 455. Beruházási szállítók 300

T 466. Előzetes áfa – K 455. Beruházási szállítók 8

9. Próbaüzemelés során előállított késztermékek kalkulált értéke

T 251. Késztermékek – K 581. Saját termelésű készletek állományváltozása 320

T 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke – K 161. Beruházások 320

Cikksorozatunk következő részében az értékelési szabályokat foglaljuk össze feladatok megoldásával.