Minimálbér 2021

Kormányrendeletek

2021. január 28-án a Magyar Közlöny 2021. évi 13. számában megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) kormányrendelet.

Ez alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 167 400 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítésekor havibér alkalmazása esetén 219 000 forint.

Természetesen heti-, napi- és órabéreseknél is van minimálbér:

És akkor a rendeleteknél még jegyezzük meg, hogy ezzel összefüggésben, a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) kormányrendelet 1. §-a a minimálbér és a garantált bérminimum alapján megállapított jogosultságok újbóli megállapítását vagy felülvizsgálatát írja elő. Erre mindjárt visszatérek.

Fogalmak a minimálbérről

A bevezetőben is említett káoszt az okozza, hogy a 2021-re érvényes minimálbérek február 1-jétől lépnek hatályba. Ezért is van a másik kormányrendelet, ami bizonyos esetekben a minimálbér alapján készített értékhatárok, számítások felülvizsgálatát írja elő.

Van ugyanis néhány jogszabály, amik a minimálbér fogalmánál generálisan az év első napján érvényes minimálbért alkalmazzák. Szóval, mielőtt a konkrét adókra térnénk ki, lássuk, melyik jogszabály hogy definiál.

Szociális hozzájárulási adó: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

Társadalombiztosítás:

• a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege,
• a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Személyi jövedelemadó: éves minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

Még két jogszabály lehet érdekes:

• a társasági adóról szóló törvény külön definíciót nem adott, de ahol a minimálbért említi, ott „az adóév első napján érvényes minimálbér” szóösszefüggést olvashatjuk;
• a kisvállalati adóról szóló törvényben is van utalás a minimálbérre, ez a jogszabály azonban – sajnos – teljes mértékben nélkülözi a pontos meghatározást. Ott lesznek majd nyitott kérdéseink.

Kedvezmények

Azt már tehát láthatjuk, hogy ha sok jogszabály a január 1-jei minimálbér alapján számol, akkor 2021-ben is a 161 ezer forintos összeggel kellene számolni.

Azonban ezt írja felül a 21-es kormányrendelet, ami a jogosultságok esetében január 1-jei értéknek már az új, 167 400 forintos összeget használja. Bár a jogszabályból egyértelműen nem vontuk le ezt a következtetést, de a Pénzügyminisztérium ráállította a gazdaság szereplőit (programfejlesztők, NAV, adózók) arra a pályára, hogy ha valamilyen jogszabályban az adózó javára vonatkozó kedvezményről van szó, akkor egész évben az új minimálbért kell alkalmazni.
Ha pedig valamilyen jogszabályban az adózó kárára (adóterhére) vonatkozó szabály van, akkor pedig a január 1-jén érvényes (161 ezer forintos) minimálbért kell alkalmazni.

A kedvezmények számszerűsítve az Szja-törvényben:

• Személyi kedvezmény az szja-ban az orvosi igazolással rendelkező munkavállalóknak: 167 400 / 3 × 15% = 8370 Ft havonta, már januártól.
• A sportrendezvényre szóló belépő, kulturális belépő évente adómentesen adható értéke magánszemélyenként 167 400 Ft.
• Egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi egy alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ahol csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Ez 2021-ben 16 740 Ft.

Az szja-ban egy kis kakukktojás. A 72. § alapján az olyan munkabérelőleg esetén, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, nem kell kamatkedvezmény miatt adót fizetni. Itt fel kell figyelni arra, hogy a folyósítás napján érvényes minimálbért kell használni, ami januárban eltér a többi hónaptól.

Kedvezmények a szochóban:

A fenti logika alapján bár a Szochotörvény is az év eleji összeget definiálja, mégis a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított kedvezmény esetében is már január hónapra vonatkozóan a 167 400 forint összegű magasabb minimálbérrel lehet számolni.

Természetesen az egyes kedvezményekhez tartoznak még külön feltételek is, én most csak a minimálbérrel összefüggő szabályt gyűjtöttem ki.

A lényeg, hogy ezeket az értékhatárokat már januárban is a 167 400 Ft-os minimálbérből lehet számolni.

Vállalkozók adókötelezettsége

A másik oldalról, azaz az adózók szempontjából kötelezettségoldalról más a megközelítés. Az adózót hátrány visszamenőleg nem érheti, így ott a január 1-jei értéket kell alapul venni.

A Szochotörvény 8. §-a alapján:

• A törvényben meghatározott kifizetők (társaságok, szervezetek) tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.
• Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Mint azt már láttuk, a minimálbér a január 1-jén érvényes minimálbér, így ebben a körben egész évben a 161 000 Ft alapján kell számolni.

Természetesen a vállalkozók esetében is fontos, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell a kötelezettséget számolni. A szakképesített munkát végző egyéni vagy társas vállalkozók ugyanis garantált bérminimum alapján fizetnek, mert számukra nem szabad egész évben a tavalyi évre érvényes 210 600 Ft után számolni.

Ehhez vissza kell lépni a fogalom meghatározásához, amely szerint, ha szakképzettséget igénylő munkakörről, tevékenységről van szó, akkor a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege alapján kell fizetni.

Főfoglalkozású tag esetében tehát januárra a 210 600 Ft 112,5%-a lesz a szocho, februártól pedig a 219 000 Ft 112,5%-a. Természetesen, ha a jövedelem ennél magasabb, akkor az az irányadó.

Teljes a káosz, mert akkor:

• szakképesítés nélkül az év minden hónapjára 161 000 Ft-tal kell számolni;
• szakképesített tevékenység esetén januárra 210 600 Ft, februártól 219 000 Ft alapján kell számolni.

És ne felejtsük, voltak hírek arról, hogy a minimálbért még az idén egyszer lehet, hogy megváltoztatják…

Tb-járulék

A magánszemélyek által fizetendő társadalombiztosítási járulék mindig a tárgyhavi minimálbért vagy garantált bérminimumot alkalmazza, kiegészítve a 30%-os minimum járulékalapra.

Így egy szakképesítés nélküli egyéni vagy társas vállalkozó:

• januárban a szochót és a tb-járulékot is a 161 000 Ft alapján fizeti;
• februártól a szochót a 161 000 Ft után, a tb-járulékot pedig a 167 400 Ft után fizeti meg.

Szakképesített tevékenység esetén az adóalap nem válik el, mert nálunk mindig a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alkalmazni.

Kisvállalati adó

Mint említettem, itt sincs egyszerű dolgunk. Legfőképp azért, mert nincs szabály a minimálbérre. És tudjuk, hogy a kiva a szociális hozzájárulási adót váltja ki, de a járulékköteles jövedelmek után kell megfizetni.
A kérdés tehát, hogy a szocho szerinti, év elején érvényes mértéket alkalmazzuk, vagy a Tbj. szerinti tárgyhavi mértéket.
Ebben a NAV válaszát is várjuk, a lényeg, hogy januárra még a tárgyhavi adat is a régi szabály szerint van. Persze kivéve a kedvezmény, ahol már a 167 400 Ft-tal lehet számolni.

A másik gond a kiva egyik igen kétséges szabálya, mégpedig a kivaalapba tartozó személyi jellegű ráfordítás.

A 20. § (2) bekezdése szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül

• a) azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben,
• b) az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
• A b) pontban hivatkozott Tbj. 14.2-es alpontja pedig a garantált bérminimum.

A Kivatörvény szerint tehát nincs olyan alternatíva, hogy egy társas vállalkozó szakképesítés nélkül csak a minimálbér 112,5%-a után fizesse meg a kisvállalati adót. Mindegy, milyen feladatkörben van, a kiva a garantált bérminimum 112,5%-a.

Egy kiva alatt adózó társaság személyesen közreműködő társas vállalkozója szakképesítés nélküli munkakörben tehát 2021. januárra:

• 161 000 Ft után fizeti a társadalombiztosítási járulékot;
• 210 600 Ft 112,5%-a után fizeti a kisvállalati adót.

Szerintem nincs is ennél szebb záró mondat a cikkhez… Talán sikerült rámutatni arra, hogy az egyes adójogszabályok sajátos előírásaiból milyen végtelen számú variációt sikerül összehozni.