Mire kell figyelni nyugdíjas személyek (munkavállalók) foglalkoztatásakor?

Nyugdíjas a jogszabályokban

Kiemelten fontos annak ismerete, hogy ki tekinthető nyugdíjasnak akár munkajogi, járulékfizetési, illetőleg kiegészítő tevékenység elbírálásához. A 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) hatályba lépésével a saját jogú nyugdíj mellett munkát vállaló személy nem biztosított.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294. § definiálja a nyugdíjas munkavállaló fogalmát a törvény alkalmazásában. Mely szerint:

• aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi rész vagy teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,
• az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül (csak nők 40 program keretében),
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
  egyházi jogi személytől nyugdíjban részesül,
• öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
• rokkantsági ellátásban részesül.

Az új Tbj. 4. § 17. pont alapján saját jogú nyugdíjas az a természetes személy,

• aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban,
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a szociális biztonsági rendszerek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
• Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A törvényi szabályozások alapján lényeges eltérés, hogy munkajogilag a rokkantsági ellátásban részesülőt nyugdíjasnak kell tekinteni, ugyanakkor adó- és járulékfizetési, illetőleg kiegészítő tevékenység elbírálásánál nem.

A foglalkoztató a határozatlan tartalmú munkajogviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül! [Mt. 66. § (9) bekezdés]
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. [Mt. 77. § (5) bekezdés]

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását (nyugdíjrögzítés) kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak! Fentiek alapján nyugdíjasnak minősül az a személy, aki bármelyik EGT-államtól öregségi nyugdíjban részesül. Nem tekinthető nyugdíjasnak Magyarországon, aki nem öregségi nyugellátást kap. Például: Romániában rokkantsági nyugdíjas, Magyarországon nem minősül nyugdíjasnak. Ha az érintett Németországban vagy Ausztriában öregségi nyugdíjas, akkor Magyarországon is!
Különös figyelmet érdemel, hogy a korhatárt betöltött és özvegyi nyugdíjban, de saját jogú nyugellátásban nem részesülő, egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységűnek minősül, de más jogviszony esetén nem tekinthető nyugdíjasnak!

Az új Tbj. hatálybalépésével 2020. július 1-jétől a Szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján nyugdíjas az, akinek az öregségi nyugdíját szociálpolitikai egyezmény vagy szociális biztonsági egyezmény alkalmazásával állapították meg, akkor is, ha csak az adott országtól (annak csak saját nemzeti szabályai alapján lett megállapítva a másik részes ország nélkül) részesül nyugellátásban.

Figyelemmel arra, hogy 2018. július 25. után a nyugdíj megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, ezért a munkavállaló igénylő a foglalkoztató közreműködése, tudta nélkül önállóan is igényelheti a nyugdíjat. A munkavállaló együttműködési kötelezettségének kötelme alapján viszont a nyugdíj megállapításáról mint a munkaviszony szempontjából lényeges tényről köteles a munkáltatóját tájékoztatni! [Mt. 6. § (4) bekezdés]

Munkáltatói oldalról a véglegessé vált nyugdíjat megállapító határozat alapján tekinthető nyugdíjasnak a munkavállaló. Nem jogszerű, ha a munkáltató másolja a határozatot, még akkor sem, ha a munkavállaló hozzájárul.

A nyugdíjat megállapító határozat olyan személyes adatokat is tartalmaz, melyek a foglalkoztató részére nem szükségesek.
A másolatok kezelése nem felel meg a célhoz kötöttség és az adattakarékosság követelményének. A „kényelmi szempontok” vagy „gyorsabb ügyintézés” szintén nem indokolhatják a másolat készítését. (NAIH/2018/3654/2/V.)

A biztosítási jogviszony bejelentésére vonatkozó szabályozás nem változott – azt a továbbiakban is az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. számú melléklet 3. pont 3.2. alpontja szerint kell teljesíteni –, azaz a jogviszony megszűnését közvetlenül követő 8 napon belül kell bejelenteni. Például: munkaviszonyban álló személy 2021. március 10-től válik öregségi nyugdíjassá. A 21’T1041 jelű adatlapon a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt 2021. március 9-ével le kell zárni. (Tb-igazolványt is!)

Munkabaleset-, úti, üzemi baleset

A gyakorlatban több kérdés is felmerülhet, mi a teendő, ha a nyugdíjas munkavállalót baleset érte?

Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. [1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól. [Ebtv. 52. § (1) pont]

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. § 3. pontja]
A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. Amennyiben a munkavállalót a munkahelyen munkavégzés körében érte a baleset, az munkabalesetnek minősül, függetlenül attól, hogy mi képezte a baleset bekövetkezésének konkrét okát. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján kiemelten fontos foglalkoztatói kötelezettség

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

• a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának,
• a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak,
• a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának;
• munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbe adó, kirendelő munkáltatónak.

A munkáltató megtérítési kötelezettsége

A foglalkoztató (munkáltató) köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült baleseti ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetve, ha ő vagy alkalmazottja vagy tagja a balesetet szándékosan idézte elő. (Ebtv. 67. §)

A munkáltató további felelősségi rendszere

• Munkáltatói kártérítési felelősség: a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésére.
• Közigazgatási felelősség: ami a munkavállalót elsődlegesen az egészségét, biztonságát veszélyeztető munkáltatói mulasztásokkal szemben védi.
• Polgári jogi: munkavégzés hatókörében tartózkodók testi épségében, anyagi javaiban bekövetkezett kár esetére.
• Büntetőjogi felelősség: a munkavédelmi kötelezettségek megtartásáért.

Táppénz iránti kérelem elbírálása

A nyugdíjas dolgozót hazafelé menet közben baleset érte. Az orvos 4-es kóddal állított ki orvosi igazolást részére, amit leadott a munkáltatójának. Kérdésként merülhet fel, kell-e nyilatkoztatni a nyugdíjast arról, hogy hogyan történt a baleset?

A jogszabályok szerint: a táppénzre jogosult biztosítottnak az üzemi balesetnek nem minősülő balesetéről – az előírt nyomtatványon – nyilatkoznia kell. Mivel a nyugdíjas nem biztosított és nem jogosult táppénzre, ezért tőle ilyen tartalmú nyilatkozat nem kérhető!

A keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás leadása táppénz iránti kérelem benyújtásának minősül akkor is, ha már a kérelem benyújtásakor egyértelműen megállapítható, hogy az ellátásra az igénylő nyugdíjas munkavállaló nem lesz jogosult. Amennyiben a nyugdíjas írásban azt nyilatkozza a munkáltatója felé, hogy az orvosi igazolást kizárólag munkajogi igazolásként adta át, akkor az átvett orvosi igazolás nem minősül táppénzkérelemnek, ebből következően a kifizetőhelynek nem kell elutasító határozatot hoznia a táppénz elutasításáról, illetőleg kifizetőhely hiányában nem kell továbbítani a járási hivatal felé.

Nyugdíjas baleseti táppénzre való jogosultsága

Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

Példa: a munkaviszonyban álló munkavállaló 2021. március 10-től öregségi nyugdíjas, a munkaviszonya változatlanul fennáll. 2021. március 11-én munkába menet baleset éri (úti üb.), aminek okán 2021. március 11-től 2021. március 18-ig keresőképtelenné válik. Jár részére a baleseti táppénz, annak ellenére, hogy nem biztosított!

Nyugdíjas betegszabadságra való jogosultsága

A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. [Mt. 126. § (1)]

A nyugdíjas munkavállaló betegsége, balesete esetén betegszabadságra jogosult az általános szabályok szerint. Abban az esetben, ha nyugdíjas munkavállaló betegszabadságra való jogosultságát a tárgyévben kimerítette és továbbra is keresőképtelen, a következő év első napjától tizenöt munkanap betegszabadságra ismételten jogosult.

Példa: munkavállaló nyugdíjasként 2020. január 2-től jelenleg is munkaviszonyban áll. Keresőképtelen 2020. november 9-től jelenleg is. Általános munkarend (5+2) alapján 2020. november 9–27-ig terjedő időre (15 munkanap) betegszabadságra jogosult, melyet kiadtak részére. 2020. november 28.–december 31-ig táppénzre nem jogosult, de 2021. január 1-jétől kezdődően 15 munkanap betegszabadság megilleti.