Az alábbiakban a baleseti táppénzt mint az egészségbiztosítás keretében üzemi baleset következtében igénybe vehető ellátást érintő főbb szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Munkabaleset, úti, üzemi baleset esetén a baleseti táppénzre való jogosultság, időtartama, alapja, mértéke
Baleset a jogszabályokban
A baleset fogalmából kell kiindulni az üzemi baleset fogalmának meghatározásánál, mivel az az esemény, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében nem minősül balesetnek, az üzemi baleset sem lehet.
A baleset fogalmát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 87. § 1/A pontja (továbbiakban: Mvt.) határozza meg.
Baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz [Ebtv.vhr. 1. § (1) bek. m) pont].Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
Úti baleset: üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el.
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (pl. elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben) éri [Ebtv. 52. § (1-2) bek.].
Megjegyzés:
Úti üzemi baleset a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során nem értelmezhető, azt üzemi balesetnek elismerni nem lehet.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül [Mvt. 87. § 3. pontja].
Ugyancsak munkabaleset lehet az a sérülés is, ami a munkavállalót a munkáltató által elrendelt szervezett rendezvényen, szakmai képzésen, munkával összefüggő értekezleten éri.
A munkabaleseti minősítés megállapításának alapja lehet, hogy a rendezvény munkaidőben történt-e, a munkavállaló számára kötelező volt-e a részvétel, illetőleg történt-e munkabér kifizetése a rendezvény idejére.
A baleset kivizsgálására köteles
A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. Amennyiben a munkavállalót a munkahelyen munkavégzés körében érte a baleset, az munkabalesetnek minősül függetlenül attól, hogy mi képezte a baleset bekövetkezésének konkrét okát. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalói
A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Nyári munka – rövid távú munkaerőigény kielégítésének lehetőségei
A nyár közeledtével foglalkoztató keresi a lehetőséget a rövid távú munkaerőigénye kielégítésére, amelyre a jelenlegi foglalkoztatási szabályok keretei között több lehetőség is adódik. A következőkben ezeket a lehetőségeket járjuk körül.
Érdekel