Munkaerő-kölcsönzés a helyi adóban

Megosztási kötelezettség

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (1) bekezdés és 37. § (1) bekezdés összefüggése alapján a vállalkozót székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén (egyszerűbben településen) terheli iparűzési tevékenysége után adókötelezettség. Ebből következően, az adókötelezettség részét képező adóalap-megosztási kötelezettség [Htv. 39. § (2)] is csak a vállalkozó (iparűzési adóalany) székhelye, telephelye szerinti település vonatkozásában értelmezhető. Ehhez kapcsolódva a Htv. Melléklet 1.1. pont első mondata is a székhely, telephely szerinti települések vonatkozásában rendelkezik az adóalap megosztásáról.

Előzetesen tisztázandó, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozót hol (mely településen) terheli iparűzési adókötelezettség.

A Htv. a székhely fogalmát 52. § 41. pontjában, míg az általános telephely fogalmát az 52. § 31. pont a) alpontjában határozza meg. Ez utóbbi jogszabályhely értelmében egy vállalkozó esetén telephelyről – a normaszöveg első mondatában példálódzóan felsorolt üzleti létesítményeken túlmenően, azok jellegéből fakadóan – az adózó olyan, (például) bérelt vagy saját tulajdonú üzleti létesítménye (ingatlana) esetén lehet szó, melyben a vállalkozó munkavállalói munkát végeznek vagy ahonnan munkát végezni indulnak, melyhez kifejezetten kapcsolódik vállalkozási tevékenység. Önmagában véve a munkavégzés helyszíne nem keletkeztet Htv. szerinti telephelyet, ahhoz az is szükséges, hogy a munkavégzés az adózó rendelkezési körébe tartozó üzleti létesítményben (az adott ingatlanhoz kapcsolódjon valamilyen használati jogcíme) vagy onnan kiindulva történjék. (Megjegyzem, munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén Htv. 52. § 31. pont d) alpontja [bizalmi vagyonkezelés], e) alpontja [építőipari tevékenység] szerinti telephely is lehet, azonban b) és c) alpont szerinti telephely kizárt.)

Mindez a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozónál (adózónál) azt jelenti, hogy esetében nem válik Htv. szerinti telephellyé az az üzleti létesítmény (ingatlan), ahol a kölcsönadott munkaerőt foglalkoztatja. Így a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településre iparűzési adóalap-megosztási kötelezettsége mellett eljárási kötelezettségek (pl. bejelentkezés, bevallásbenyújtás, adófizetés) sem terhelik, feltéve, hogy e településen a munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak más ok miatt nincs Htv. szerinti telephelye (pl. munkaerő-toborzás céljára szolgáló irodája). A munkaerő-kölcsönző iparűzési adóalany esetén tipikusan telephely a – székhely szerinti településen kívül, más – településen létesített bérelt/saját tulajdonú iroda, kirendeltség, fióktelep, központi ügyintézés helye.

A Htv. Melléklet 1.1. pontja alapján a vállalkozó az adóévben elszámolt, figyelembe vett összes személyi jellegű ráfordítást az adóalap-megosztással érintett (székhelye, telephelyei) települések között köteles felosztani. Az egyes településekre jutó személyi jellegű ráfordítás alatt – főszabályként – a településen lévő üzleti létesítményben (ingatlanban) foglalkoztatottak után elszámolt személyi jellegű ráfordítás értendő. Ugyanakkor speciális szabály [Melléklet 1.1. pont ötödik mondat] mondata értelmében a településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a személyi jellegű ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol e személyek tényleges irányítása történik.

Előzőekből következően a munkaerő-kölcsönző vállalkozás szempontjából a kölcsönadott munkavállalókat annál a székhely vagy Htv. szerinti telephely településnél kell figyelembe venni a személyi jellegű ráfordítás-arányos, illetve a komplex megosztási módszer alkalmazása során, ahol döntenek a munkavállaló tényleges munkavégzésének helyszínéről, azaz arról, hogy mely kölcsönvevő vállalkozáshoz adják kölcsön az adott munkavállalókat.

Ezt alapvetően a munkaerő-kölcsönző jogalany által kialakított döntéshozatali rend (pl. belső szabályzat) határozza meg.

Néhány fogalom

Témánkat illetően a Htv. alkalmazásában

Székhely:

• belföldi szervezet esetében a létesítő okiratában (pl. társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat), a cégjegyzékben (bírósági nyilvántartásban) feltüntetett hely,
• egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásában ekként feltüntetett hely,
• külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a cégjegyzékben a fióktelep helyeként megjelölt hely,
• a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.

Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem