Munkaerőpiaci kedvezmény

Egy újabb kormányrendelet

A 182/2024. számot viselő kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szól.

A változás lényege, hogy 2024. augusztus 1-jétől a munkáltató a kedvezményt

• a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után 13%-os,
• a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér után 6,5%-os adómértékkel megállapított összegben veheti igénybe.

A változás tehát az, hogy a 2 + 1 éves kedvezményből 1 + 0,5 éves kedvezmény lett.

A rendelet megfogalmazása szerint átmeneti szabályként értelmezendő, hogy a 2024. augusztus 1-jétől kezdődő munkaviszony esetén kell az új szabályt alkalmazni.

A korábbi munkaviszonyok esetén végig alkalmazható a 2 + 1 éves szabály.

Mire figyelj?

Elsősorban az augusztus 1-jei váltásra kell figyelni. Azokban az esetekben, amikor a dolgozó munkaviszonyában változás áll be, akkor nem jön létre egy új munkaviszony, tehát a régi szabály alkalmazható. Ha például a munkaideje megváltozik, akkor nem megszüntetjük a régi munkaviszonyát, és létrehozunk egy újat, hanem változásbejelentéssel módosítjuk a munkaidőt.

Egy határozott idejű munkaszerződés esetén, ha az lejár, akkor új munkaviszonyt kell létrehozni, kivéve, ha azt még korábban határozatlan idejűre módosítjuk. Fontos lehet ez a kedvezmény hossza miatt.

Egy átalakulás esetén egyértelműen munkajogi jogutódlásról van szó, mégis az adószám változása miatt (pl. egy kft.-ből zrt. lesz) a dolgozók előző munkaviszonyát meg kell szüntetni, és a jogutódban a munkaviszonyukat be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon. Itt persze van lehetőség jelölni a jogelőd adószámát, amit semmiképpen ne mulasszunk el, hiszen ez fogja biztosítani a folyamatos munkaviszonyt.

Figyeljünk még a kiadott igazolásokra. Lehet, hogy egy dolgozó után még jogosultak vagyunk szochokedvezményre, de már nem mi vagyunk ebben az elsők, mert a dolgozó a munkaerőpiacra egy korábbi munkáltatónál visszatért.

Ha a munkaviszonya nálunk pl. 2024. szeptember 1-jén jött létre, és a kedvezményre jogosító igazoláson – amit a NAV-tól kapunk – az szerepel, hogy 2023. augusztus 1-jétől jogosult kedvezményre, akkor mi a másfél éves időintervallumból már csak a „félkedvezmény”-be tudunk becsatlakozni, arra is csak 5 hónapon keresztül.

Ha ugyanez a munkaviszony 2024. július 1-jén jött volna létre, akkor még az első 2 éves időintervallumból is jut nekünk kedvezmény.

Mi a helyzet a kivásokkal?

Azt látjuk, hogy sem a Szocho-, sem a Kivatörvény nem változott. A kormányrendelet pedig kizárólag a Szochotörvényt módosítja.

Akkor mi a helyzet a Kivatörvényben megfogalmazott kedvezménnyel?

Azt tudjuk, hogy a Kivatörvény nem rámutat a Szochotörvényre, hanem – ugyan azzal azonos mértékben, de – maga határozza meg a kedvezményt.

Ebből tehát az jön le, hogy a kiva esetében a kedvezményt a rendelet előtti módon kell számolni, és a kivás cég esetében a munkaerőpiaci kedvezményt továbbra is a régi szabály szerint kell előjegyezni a bérprogramban.

A NAV válasza

A fenti kérdéssel kapcsolatban az egyik bérprogramfejlesztő írásos tájékoztatást is kért a NAV-tól, aminek a válaszát itt szó szerint idézzük.

„A kisvállalati adó megállapítása során a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményezett foglalkoztatottak körét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 19. b) pontja a Szocho tv. 11. § (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett foglalkoztatottakkal megegyezően határozza meg. Ebből kifolyólag a 2024. augusztus 1-jétől hatályos, a munkaerőpiacra lépők fogalma tekintetében a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében kihirdetett szochót érintő változás a kisvállalati adó alanyait a kedvezményezetti kör meghatározása szempontjából érinti. Megjegyezzük azonban, hogy a 2024. augusztus 1-jét megelőzően, a Szocho tv. korábbi fogalmi szabályozása alapján munkaerőpiacra lépőként minősített személyt az új kifizetőnél, a kedvezmény továbbvitelével történő kedvezményezett foglalkoztatása esetén – hasonlóan a szociális hozzájárulási adóhoz – nem kell az új fogalmi meghatározásnak megfelelően minősíteni, ez a személy az érvényesítési időszak végéig munkaerőpiacra lépő személyként vehető továbbra is figyelembe.

Ugyanakkor a munkaerőpiacra lépők után a kisvállalati adó alapjánál érvényesíthető kedvezmény érvényesíthetőségének időtartamára, illetve kiszámításának módjára a Katv. önálló szabályt ad. Mivel a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezményeket továbbra is a Katv. 2. § 20. pontja szabályozza, amelyet a Korm. rendelet nem érint, ezért a kisvállalati adóban – figyelemmel a Katv. 2. § 20. b) pontjára – a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény változatlanul, személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minibálbér a foglalkoztatás első két évében, a foglalkoztatás harmadik évében legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.”