Az alábbiakban a nagyszülői gyermekgondozási díjra való jogosultság, illetve ezen, pénzbeli ellátás megállapítására, alkalmazhatóságára, igénylésére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre. A nagyszülői gyed, mint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, 2020. január 1-jétől igényelhető, ha a teljes jogosultsági feltételek fennállnak.
Nagyszülői gyermekgondozási díj jogosultsági feltételei
Nagyszülői gyed a jogszabályokban
A nagyszülői gyed szabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A és 42/G szakaszai szabályozzák, illetve mögöttes jogként a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. és 128. szakaszaira is figyelemmel kell lenni.
A nagyszülői gyedre való jogosultság
Kiemelendő elöljáróban, hogy nyugdíjas nagyszülők nem igényelhetnek nagyszülői gyedet, mivel ez a gyed is egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely jogosultsági feltételként előzetes biztosítási jogviszonyt ír elő. Nyugdíjas nagyszülőkre pedig annak ellenére sem terjed ki a biztosítás, ha a nyugdíj folyósítása mellett dolgoznak.
Az Ebtv. megkülönbözteti és nevesíti az alapjogosultat és a jogosultat. Alapjogosult a szülő, jogosult pedig a nagyszülő.
Az Ebtv. 42/A §-a szerint gyedre jogosult személy (a továbbiakban: alapjogosult) jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának – ide nem értve a családba fogadó gyám házastársát – vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá az ezen szülővel együtt élő biztosított házastárs (a továbbiakban együtt: nagyszülő) jogosulttá válhat nagyszülői gyermekgondozási díjra, ha
- a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át (összeszámítási szabály) biztosított volt,
- a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a Tbj. 6. §-a szerinti jogviszony – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,
- a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
- a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyed nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és
- azon gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülői gyedet megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Példák a kiküldetés témaköréből
Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!
Érdekel
Biztosítási jogviszony kérdései e.v. tevékenység szüneteltetése alatt
Az esetet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alapján dolgozzuk fel. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapítása során a biztosítás szünetelése alatt létrejött újabb biztosítási jogviszonyhoz hozzászámítható-e a szünetelést megelőző biztosítási idő, azaz különbséget kell-e tenni a biztosítás szünetelése és megszűnése között.
Érdekel