Nyíltvégű lízing kezdő részlete

Útnyilvántartás nélkül

2019. január 1-jétől az Áfatörvényben a lízingelt személygépkocsikra tekintettel megjelent a már ismert 50%-os levonási szabály. Annak rendje és módja szerint a NAV elő is rukkolt egy tájékoztatóval, melyben a kezdő részlet kérdéséről mélyen hallgatott.

Mindösszesen arról van szó, hogy aki megelégszik azzal, hogy a lízingdíj áfájának felét helyezi levonásba, akkor ezt külön adminisztráció nélkül megteheti, nem kell semmilyen alátámasztás az áfa levonásához. A lízingdíj áfájának 50%-át útnyilvántartás nélkül is levonhatjuk.

Aki mégis ragaszkodna a pontos elszámoláshoz, az továbbra is megteheti, hogy nyilvántartást vezet az üzleti és magánutakról és azok tényleges arányában gyakorolja a levonási jogot. Ez logikusan azokban az esetekben éri meg, ahol az üzleti utak aránya meghaladja az 50%-ot.

Miben különös a kezdő részlet?

Nyíltvégű lízing esetén a kezdő részletre úgy kell tekinteni, mint egy bérleti díjra, mely bérleti díj a teljes futamidőre vonatkozik.

Ez azt jelenti, hogy csak a futamidő végén, a hivatali célú utak arányában állapítható meg a levonható adó, ami adott esetben utólagos korrekciót eredményezhet.

Egyáltalán nem törvényi előíráson alapszik, de a gyakorlatban elterjedt, hogy megsaccolják a várható magánhasználat arányát, és a kezdő részletből is azt vonják le. Ezzel a megoldással később csak akkor kell önellenőrizni, ha a magánhasználat mégis magasabb arányú lett.

A lényeg tehát az, hogy a kezdő részletre eső adó akár teljes összegben levonható, persze ebben az esetben illik is tartani a 100%-os hivatali célú utak arányát, útnyilvántartással alátámasztva.

Ha a hivatali célú utak aránya később végül mégis kevesebb lesz, akkor a végeredmény tükrében önrevízióval kell az eredetileg levont adót korrigálni. Fordított esetben, ha a kezdő részletkor bemondott arány a kevesebb, akkor a futamidő végén egy összegben érvényesíthető a pótlólag levonható adó.

Kezdő részlet 50%-a

A kezdő részletre is vonatkozik az 50%-os szabály alkalmazásának lehetősége, de nem visszamenőleg. Ha a lízingszerződés most kezdődik, és generálisan az 50%-os megoldást választjuk, akkor a kezdőrészletre és az egyes lízingdíjakra is alkalmazható ez az arány.

Egy 2019 előtt kezdődött szerződés esetében előfordulhat, hogy időközben térünk át az 50%-os szabályra.

Azaz, ha a tényleges használat arányában kívánjuk az adót levonni, akkor a kezdő részletre utólagosan nem alkalmazhatjuk az 50%-os szabályt, csak a következő bérleti díjakra.

Az 50%-os módszert pedig akkor használjuk, ha nem akarunk útnyilvántartást vezetni. Ha nincs útnyilvántartás, akkor nem tudjuk alátámasztani erre az időszakra az üzleti utakat sem. És itt gond lehet, hogy a futamidő végén milyen arány jön ki, és vajon kell-e módosítani a kezdőrészlet levont áfáját.

Azaz, ha a folyamatosan érkező bérleti díjakra úgy alkalmazzuk az 50%-os szabályt, hogy útnyilvántartást már nem akarunk vezetni, akkor a hivatali célú utak arányát erre az időszakra nem tudja alátámasztani, tehát a futamidő végén nagy eséllyel visszafizetendő adója keletkezhet.

Mit jelent ez számokban?

2018-ban kezdődött a lízingszerződés, vezettük az útnyilvántartást, és a kezdőrészletből is levontuk az áfa 80%-át. Készítettük az útnyilvántartást, és az üzleti, illetve magánutak aránya meg is felelt a 80%-os várakozásunknak.
2019-ben azonban az adminisztráció egyszerűsítése jegyében áttértünk az 50%-os szabályra, és elhagytuk az útnyilvántartás vezetését.
Mikor lesz gond? Majd a futamidő végén. A 2018-as évekre ugyan pontosan tudjuk, hogy mennyi volt az üzleti út, de 2019-től nem tudjuk ezt igazolni. Azaz a teljes futott kilométeren belül az igazoltan üzleti utak aránya lényegesen kisebb lesz. A kezdőrészletből levont 80% így nagyon nem fogja megállni a helyét, ezért azt vissza kell fizetni.

Mi lehet a megoldás? Át lehet térni menet közben az 50%-os szabályra, de az útnyilvántartás vezetését meg kellene tartani. Fura helyzet. Mert ha mégis van útnyilvántartás, akkor miért választanánk az 50%-os szabályt? Nyilván csak akkor, ha a nyilvántartás szerint az üzleti utak aránya nem éri el az 50%-ot. Mert akkor az egyes lízingdíjnál választhatjuk az átalány szabályát. A kezdőrészlet áfájára viszont lesz visszafizetési kötelezettség.
Ha az útnyilvántartás 50%-nál magasabb üzleti utakra vonatkozó arányt tartalmaz, akkor pedig az alapján is lehet élni levonási joggal.

Érdemes szólni a fordított esetről is: ha a kezdő részletre az 50%-os szabályt választottuk, de időközben mégis az útnyilvántartás vezetése mellett döntünk, akkor később az útnyilvántartásból kiolvasható arányt alkalmazhatjuk, és utólagosan a futamidő végén pótlólagosan levonható adója keletkezhet a kezdő részlet tekintetében.
Tehát utólagosan az elszámoláson alapuló áfalevonási arányt alkalmazhatja. Nyilván ez az opció csak akkor áll fenn, ha az autó beszerzése 2019. január 1. utáni időpontban történt.

Maradványérték

Természetesen a maradványérték tekintetében továbbra sincs áfalevonási kérdés, hiszen ez már a tulajdonszerzésre irányul, így ebből semmilyen módszerrel nem vonható le az áfa. Mégis egy kritikus pontja a szerződésnek. Az biztosan nem helyes, ha ezt az ügyfél választja ki, még akár egy bizonyos tartományon belül.

A helyes magatartás itt az volna, ha a várható piaci értéket jelöljük meg a szerződésben. Kifejezetten kerüljük azokat a szerződéseket, ahol a maradványérték nagyon alacsony, mert a magas lízingdíjat és alacsony maradványértéket tartalmazó szerződéseket csak akkor kötik meg a cégek, ha már az elején tudják, hogy a végén megveszik az autót. Ez pedig egy tálcán kínált adóhiány a NAV-nak, mert akkor könnyen átminősítheti a szerződést zártvégű lízinggé az adóhatóság. Életszerű lehet pl. egy 24 hónapos lízingszerződésnél akár a 45-50%-os maradványérték is. De minimum a 20-30%. Szerinted egy kétéves autó mennyit ér az új árához képest?

Mindezt a végén csak azért hoztam példaként, mert ha a maradványérték nagysága miatt sérül a nyíltvégű besorolás, akkor a fentebb tárgyalt áfalevonási módszerek közül egyik sem alkalmazható. Se útnyilvántartással, se átalány formájában. A zártvégű lízing esetében nincs áfalevonási jog. Ezért nagyon érdemes körültekintőnek lenni a szerződés minden pontjában.