Oktatási szolgáltatás

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Ismét egy esettanulmányt dolgozunk fel. Egyéni vállalkozó számláz egy kft.-nek. A kft. pedig egy egyetemnek. Az egyetem felnőttképzési szerződés keretében oktatja a vele szerződő magánszemélyeket. A kérdés az, hogy működik-e kétlépcsős beszámlázó tanár esetén az adómentesség?

Beszámlázó tanár

Az oktatási intézménybe beszámlázó tanár esetével már bizonyára találkoztunk. A NAV álláspontja ebben a tekintetben az, hogy ha az oktatási intézmény tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt a hallgatóinak, akkor a neki beszámlázó tanár is adómentes szolgáltatást nyújt az oktatási intézménynek.

A kérdéses esetben viszont a láncolat egy szereplővel hosszabb. Az egyéni vállalkozó, ténylegesen a diákokat oktató személy számláz egy olyan kft.-nek, aki az igénybe vett oktatási szolgáltatást az egyetemnek számlázza tovább. A kérdés, hogy ebben az esetben is az előbbi logika alapján lehet-e gondolkodni?

Tárgyi adómentes oktatás

A megoldás kulcsa az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés j) pontja, mely szerint a beszámlázó tanár adómentessége azon múlik, hogy a szolgáltatását tárgyi adómentes oktatás „keretében” nyújtja-e. Ez a kifejezés nem korlátozza le a mozgásteret, azaz hosszabb számlázási láncolat esetében is alkalmazni kell. Ha tehát az egyetem adómentes felsőoktatási tevékenységet vagy adómentes felnőttoktatási szolgáltatást nyújt, akkor az ezen szolgáltatás keretében oktató tanár szolgáltatása is mentes az adó alól.

A szabály egyszerű, a gyakorlatban azonban okozhat gondot annak kiderítése, hogy az egyetem a vele szerződött magánszemélyeknek valóban adómentes szolgáltatást nyújt-e. Különösen a felnőttoktatás esetén lehet kérdés, hogy az egyetem számlája adómentes-e. Mivel a tanár a kft.-vel áll kapcsolatban, ezért első körben a kft.-nél kell érdeklődnie. Abban az esetben, ha a kft. nem ad egyenes választ, akkor a beszámlázó tanárnak közvetlenül az egyetemtől kell beszereznie ezt az információt. A gyakorlatban a kft.-nek érdekében áll az adómentességről az információt kiadni, hiszen az ő érdeke is, hogy feleslegesen a felszámított áfát ne kelljen megfizetnie.

Az adómentes oktatási szolgáltatás feltétele, hogy a szolgáltatást nyújtó fél az oktatáshoz szükséges engedélyekkel, illetve végzettséggel rendelkezzen.

Ez a feltétel a beszámlázó egyéni vállalkozó tanár és az egyetem oldalán szinte biztosan teljesül. Kérdés lehet azonban, hogy a kft. rendelkezik-e vele. Tehát a kft.-nek lenni kell olyan alkalmazottjának vagy vezető tisztségviselőjének, akinek van végzettsége a számlázandó oktatási szolgáltatás nyújtásához. Ha ugyanis nem rendelkezik vele, akkor az őáltala az egyetem részére nyújtott oktatási szolgáltatás nem lesz adómentes. Tehát előállhat az a szituáció, hogy a kft. az egyetem felé áfás számlát állít ki, miközben az egyéni vállalkozó tanár adómentes számlát állít ki a kft.-nek. Nyilvánvaló, hogy a gyakorlatban ez a helyzet nem igazán tartható, hiszen így a kft. által felszámított adó biztosan veszteség lesz.

Ritka esetben, sőt inkább csak elméleti síkon az is előfordulhat, hogy a beszámlázó tanárnak nem adómentes a számlája, mert, mondjuk, az ő oldalán hiányzik a szükséges végzettség. Ebben az esetben az ő számlája nem lesz tárgyi adómentes, hanem alanyi adómentes vagy áfás lesz. A kft. számlája ettől még lehet tárgyi adómentes, ha a kft. ügyvezetője vagy alkalmazottja rendelkezik az oktatás nyújtásához szükséges végzettséggel.

További cikkek

áfa
2021. március |Alexa

A pénztárgéprendelet egy aprócska változással megengedte, hogy a nap végén, záráskor kerüljön beütésre a borravaló. De ezzel a könyvelők dolga lett megnehezítve, ugyanis, ha számlás tételek ellenértéke bekerül a pénztárgépbe, akkor hogyan lehet áfa és szja/számvitel szempontjából szétszedni, hogy a pénztárgép záró szalagjáról melyik szám hová való.

Érdekel
áfaszja
2024. január |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Egy erdő osztatlan közös tulajdonban van. Az egyik tulajdonos – aki egyébként az erdőgazdálkodó is – többlethasználati jogot kap. Ilyen esetben ki értékesítheti a fát, és hogyan kell a tulajdonosokkal elszámolni, ha pénzben vagy fában fizeti ki azokat az erdőgazdálkodó?

Érdekel