Önképzés – élethosszig tartó tanulás

Alap – szakmai képesítés

Az adózási és számviteli területen a sok feladat végzése szakképesítéshez van kötve. A könyvelőknél az alap a mérlegképes könyvelői képesítés.

A Számvitelről szóló 2000. évi C törvény szerint könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló elkészítésével

• olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik;
• olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előzőekben meghatározott követelményeknek.

Azzal, hogy valaki egyszer megszerzett valamilyen képesítést – legyen az mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, könyvvizsgáló vagy bármilyen más szakismeret –, tulajdonképpen csak azt bizonyítja, hogy az adott területhez előírt, a vizsga időpontjára vonatkozó követelményrendszernek megfelelt. Lehet, hogy valaki kitűnő eredménnyel végez valamilyen képzésen, de az eredmény származhat jó tanulási képességekből, szerencséből, véletlenből. (Ne feledjük el vizsgaélményeinket: hány olyan vizsgatétel volt, amelyek elkerülésekor fellélegeztünk: „huh, ezt megúsztam”; „ha ezt húzom, akkor tuti kirúgnak”.)

Az egy jelentős szigorítás volt a rendszerben, hogy egyetlen felsőoktatási intézményben szerzett diploma sem teszi lehetővé, hogy valaki automatikusan bekerülhessen a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába – a regisztráció már csak mérlegképes könyvelői vagy könyvvizsgálói végzettség alapján lehetséges.

Azt is meg kell említeni, hogy számos olyan feladat van, amelyet az ügyfelek a könyvelő feladataként fognak fel, amelyekhez nincs előírva kötelező szakképesítés.

A teljesség igénye nélkül:

• adózási jellegű feladatok jelentős része;
• bérszámfejtés, munkaügy;
• vállalkozások adminisztratív ügyeinek intézése.

A könyvelő az ügyféllel kötött megbízási jogviszonyában, szerződésében ugyan ki tudja kötni az általa elvállalt feladatokat (vagy azt, hogy mely feladatok nem tartoznak a megbízás kereteibe), de számos olyan részfeladat van, amelyek speciális tudást igényelnek. Ezek között vannak olyanok, amelyekre vannak oktatási formák (tanfolyam – esetleg az elvégzésről szóló igazolással), de nagyon sok közülük az autodidakta módon megvalósított önképzésen alapul.

Kötelező szakmai továbbképzések

A regisztrált mérlegképes könyvelőknek ezen időszak alatt – évente – legalább 16 kreditpontot kell összegyűjteniük. E kreditpontok az alábbi módokon szerezhetőek meg:

• képzésen való részvétellel;
• szakmai szervezeti tagsággal.

Bár ezek az önképzési módok a kötelező szakmai továbbképzési rendszernek a jogszabályi keretrendszerben működtetett csatornái, de minden szakembernek a jól felfogott érdeke, hogy minél több fórumon tájékozódjék, minél jobban használja ki azt a tudásbázist, amelyet ezek a csatornák nyújtanak.

Képzésben való részvétel

Általános szabály, hogy a továbbképzési évben az előírt legalább 16 kreditpontból mindenkinek

• 8 kreditpontot számvitel témakörben minősített továbbképzési program alapján,
• 4 kreditpontot a könyvelő regisztrációjával érintett szakterületen [vállalkozási, államháztartási, egyéb szervezeti (nonprofit), pénzintézeti, IFRS]

kell megszereznie. Ezek a kreditek csak képzésben való részvétellel szerezhetőek meg. Akinek a regisztrációja több szakterületre vonatkozik, annak valamennyi szakterületre vonatkozóan külön-külön meg kell szereznie a 4 szakterületi kreditpontot.

A képzéssel megszerzett kreditpontokról a képző intézmény adatot küld a Pénzügyminisztériumnak mint hatóságnak (továbbiakban: PM), de célszerű megőrizni a képzésekről kiállított igazolásokat is egy esetleges későbbi adminisztrációs hiba korrigálásához.

Gyakran beszélgetek olyan kollégákkal, akik valamilyen fórumon tanítanak, előadást tartanak vagy konzultációt vezetnek. Állandóan visszatérő kérdések: mennyi tudást, új ismeretet lehet átadni az egyes képzési csatornákon, melyik (az oktató és szakemberek szempontjából) a leghatékonyabb szakmai információszerzési forma. Az előadó oldaláról sokszor „kritika” a lecsukló fej, elfojtott vagy nyílt ásítás – de másik oldalról figyelembe kell venni, hogy

• az előadást hallgatók nincsenek ahhoz hozzászokva, hogy 4 × 90 percet ugyanarra a (sokszor számára nem éppen fontos) témára koncentrálva figyeljenek, illetve
• nem lehet figyelmen kívül hagyni a csúcsidőszakokból, munkával töltött éjszakákból eredő fáradtságot, kialvatlanságot.

S bár lehet, hogy a téma fontos lenne, lehet, hogy az előadó nagy tudással és jó előadói stílussal bír, de mindez nem tudja legyűrni az emberi teljesítő- és befogadóképességet. S ezek után tényleg érdemes elgondolkodni a rendszer hatékonyságán.

A Covid–19 és a szakma igénye egyre jobban áttereli a kötelező mérlegképes továbbképzéseket az online térbe. Van, akinek bejön, de van, aki továbbra is igényli az előadóval való közvetlen kontaktust. Az oktatás hatékonysága az online megoldásoknál is sok kétséget vet fel, hiszen az előadással párhuzamosan számtalan szakmai vagy privát dolgot lehet tenni.

Szakmai szervezeti tagság

Maximum 2 kreditpontra jogosult a minősített szakmai szervezet tagja, ha ennek a szervezetnek a továbbképzés évében 3 hónapot meghaladóan és még az év utolsó napján is tagja. A szakmai szervezet a tagságról igazolást állít ki tagja részére, illetve arról tájékoztatja a PM-et is.

A szakmai szervezeti tagság a kötelező kreditpontgyűjtésen kívül számos olyan információforrást és ezzel önképzési lehetőséget biztosíthat a szakemberek részére, amelyek a napi munkában nagy segítséget jelenthetnek. Az adózási és számviteli területen működő szakmai szervezetek által működtetett információs rendszerek skálája igen széles.

• Szakmai online fórumok (levelezőrendszerek) – ahol a szakmai szervezet tagjai egymást segítve közösen tárgyalnak meg felmerülő szakmai kérdéseket.
• Szakmai rendezvények – előre meghirdetett témákban tartott szakmai célú összejövetelek, klubdélutánok, klubnapok, konferenciák.

A szakmai szervezeteken belüli kommunikációban a tudásszerzés mellett nagy szerepük van a konzultációs lehetőségeknek, a személyes kapcsolatok kiépítésének és a tapasztalatok közvetlen megosztásának. Ez a fajta ismeretszerzés abból a szempontból is érdekes és hasznos, hogy az egymás közötti, „könyvelői nyelven” felvetett problémákról való beszélgetés sokkal közvetlenebb, mint egy – esetleg a PM által a kreditpontok jogosságát ellenőrző kontroll alatt megtartott – szakmai előadás.

A szakmai szervezeti tagság az önképzésen túl is számos előnyt tud nyújtani a szakemberek számára, amelyek növelik a tagság biztonságérzetét. Ilyenek lehetnek:

• szervezeti tagsággal járó (általában alapszintű) szakmai felelősségbiztosítás;
• kisebb szervezetben, illetve az egyedül dolgozók számára a közösségi élmény és az egyedüllét terhének a csökkenése.

Minősített szakmai kiadvány megvásárlása

Évekig lehetőség volt arra, hogy szakmai kiadvány megvásárlásával is lehessen kreditpontot szerezni. Erre már nincs lehetőség, a kiadványokon keresztüli tanulásnak azonban ettől függetlenül számos haszna van.

Sok kiadvány már nem papírformában jelenik meg, hanem egyre nagyobb teret kapnak az elektronikus kiadások (e-könyvek), de a papíralapú kiadványok mellett is gyakran találkozunk elektronikus adathordozón közreadott mellékletekkel.

A szakmai kiadványokkal „az a baj”, hogy amikor az ember meglátja az árusító pulton, belelapoz, akkor fellelkesül: „de jó!”, „ez kell nekem”. De nagyon gyakran elmarad a nyugodt átolvasás (egyáltalán az a szó, hogy „nyugodt”, a könyvelés terén egyre kevésbé ismert), amely ahhoz kellene, hogy az olvasó az adott téma belső összefüggéseit is a magáévá tudja tenni, és így az adott területen egy alapos tudásra tegyen szert. Helyette „csak átlapozzuk”, „gyorsolvasással átfutjuk”, s ezzel – sajnos – a tudásanyag nem megy át a felhasználóba.

A kiadványoknak is – mint ahogyan szerintem az előadásoknak is – akkor van igazán értelme, ha arra koncentrálunk, és próbáljuk megérteni, a saját gyakorlatunkba átültetni a látottakat, hallottakat. Egy online előadás közben megfőzött csirkepörkölt nem jó megoldás. A tudás sem az igazi, és lehet, hogy a pörkölt is sótlan lesz.

Szánjunk időt a tanulásra, mert sokszor a kevesebb, de koncentráltabb idő sokkal többet ér.

Elektronikus csatornák, szakmai portálok

Az önképzés egyik leghatékonyabb módja – bár változatos jellege és a kontrollálás nehézségei miatt a kötelező mérlegképes oktatásban külön nem elismert területei a különböző szakmai portálok. Ezek viszonylag gyors (bár nem minden esetben megkérdőjelezhetetlen) információforrások. Az itt kapott információk azonban jó kiindulási pontként szolgálhatnak a felmerült kérdések jogszabályon alapuló feldolgozásához, megoldásához.

S ezzel vissza is jutunk ahhoz a bizonyos kályhához. Az önképzés alapját a jogszabályok minél hatékonyabb ismerete jelenti. Ma már minden joganyagot meg lehet a világhálón letölthető formában találni. A különböző jogszabályok és jogszabály-értelmezésekhez való hozzáférési lehetőségek a szolgáltatási szintek szerint ingyenesek vagy díj ellenében használhatók. A leggyakrabban használható ingyenes források:

https://magyarkozlony.hu

https://net.jogtar.hu/

De mindenki a saját ár-érték rendszerének, ügyfélkörének, általa nyújtott szolgáltatások függvényében tudja kialakítani a saját „kedvenc” információforrásait. A tudásbázist önképzéssel folyamatosan bővíteni kell ahhoz, hogy az adózási, számviteli szakemberek naprakészek legyenek. S nem elég az, hogy egy könyvelőirodában a vezető tudja, mit és hol kell keresni, hanem cégen belül is célszerű saját belső tudástárat létrehozni vagy az információforrásokat megosztani, hozzáférhetővé tenni a könyvviteli szolgáltató minden munkatársa között.

Kollégákkal való kapcsolattartás

Tudom, hogy az online világban egyre kevesebb idő jut a találkozásra, de mégis szakítsunk erre időt. Ha egy előadásra el tudunk menni személyesen, akkor találkozhatunk sok, hasonló problémával küzdő kollégával. Lehet, hogy pont arról beszélgetnek, ami neked majd másnap egy kérdés lesz az egyik ügyfeledtől. És akkor rájössz: „De jó, hogy elmentem az előadásra!”

S a végén – bár tudom, hogy mindenkinek elég az adózás, számvitel és egyéb kapcsolódó jogszabályi háttér folyamatos nyomon követése, de – próbáljunk meg néha a saját szakmánkon túlra is tekinteni, hiszen számos olyan diszciplína van, amely megismerésével gazdagabbakká válhatunk.