Online oktatás és az áfa

Az oktatási szolgáltatás interneten keresztül történő rohamos terjedése magával hozta azt a kérdést is, hogy más tagállamból nyújtott szolgáltatásokra az áfa szabályai hogyan vonatkoznak. Egyre több a bonyolultabb eset, így például, ha egy magyar cég vállal oktatást magyaroknak és külföldieknek úgy, hogy az oktatást ténylegesen magyar vagy külföldi oktató végzi.

Oktatás módszerei

A technika fejlődése az oktatási szolgáltatások területén is jelen van, a Covid óta pedig különösen elterjedt az online előadások tartása. Mondani sem kell, hogy az online világban nincsenek országhatárok. Különösen a nyelvoktatás egyik elterjedő formája, hogy az adott idegen nyelvet oktató fél a saját anyanyelvét úgy oktatja, hogy helyileg otthonról nyújtja a szolgáltatást. Ilyen jellegű oktatáshoz persze kell egy szervezőerő is, amit egy magyarországi vállalkozás tud megvalósítani magyar hallgatóság számára. Ha ezt a felállást ráültetjük az áfa szabályaira, akkor a következő érdekes megállapításokat lehet tenni.

Az oktatási szolgáltatások közül két alapvető modellt különböztetünk meg:

  • kész videóanyagot néz meg a hallgatóság (e-learning),
  • élő videókapcsolatban hallgatják az oktatót (meet, skype, teams, zoom stb.).

Az első esetet az áfa szabályozása távoktatásként azonosítja, és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások közé sorolja. Cikkünkben a második esetet tárgyaljuk.

Teljesítési hely

Az oktatási szolgáltatás kapcsán a teljesítési hely és az adómentesség kérdését kell vizsgálni.

Oktatási szolgáltatás esetén, ha

  • a megrendelő adóalany, akkor a megrendelő országa szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni a megrendelőnek;
  • a megrendelő nem adóalany magánszemély, akkor a megrendelő lakóhelye szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni a szolgáltatást nyújtó félnek.

Ha az oktatási szolgáltatás teljesítési helye belföld, akkor:

  • 85. §-nak megfelelő szolgáltatás esetén adómentes,
  • egyéb esetben 27% áfa terheli.

Figyelni kell arra, hogy a belföldi teljesítési hely kialakulhat úgy is, hogy külföldi a nyújtó és a belföldi egy adóalany, ebben az esetben a külföldi által nyújtott szolgáltatás önmagában nem fog megfelelni a 85. §-nak (nem magyar közoktatás, nem magyar felnőttképző), tehát főszabály szerint az igénybe vevőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. Főszabály alól van kivétel, az alábbi két eset tárgyalása kapcsán fogom ezt kifejteni.

Példák

A következő két, gyakran előforduló eset alapján alkalmazzuk a fent leírtakat.

1. eset:

Spanyol adóalany oktató (cég vagy magánszemély, mindegy) spanyol nyelvoktatási szolgáltatást nyújt egy magyar cég dolgozói számára. Az oktatás élő bejelentkezéssel zajlik.

Két adóalany között zajlik az oktatási szolgáltatás, tehát a teljesítési hely Magyarország lesz. Mivel adóalany az igénybe vevő fél, ezért az adófizetési kötelezettség a szolgáltatást igénybe vevő magyar felet terheli. A magyar fél gyorsan megállapítja, hogy a spanyol adóalany által nyújtott szolgáltatás a 85. § adómentességi szabályainak nem fog tudni megfelelni (nem tekinthető magyar felnőttképzőnek), ezért 27%-os mértékű áfafizetési kötelezettsége keletkezik.

Külön vizsgálandó a levonási jog. Nincs levonási tilalom erre a szolgáltatásra, de az a körülmény a levonási jogot erősen korlátozhatja, hogy a dolgozók az így szerzett tudást nem csak a cég érdekében hasznosíthatják. Például levonható az adó abban az esetben, ha a magyar cég egy spanyol anyavállalat leányvállalata, és az anyacéggel kapcsolatot tartó dolgozóknak szól a nyelvoktatás annak érdekében, hogy a két cég közötti kommunikáció olajozottan működjön.

2. eset:

Spanyol adóalany oktató (cég vagy magánszemély, mindegy) spanyol nyelvoktatási szolgáltatást nyújt egy magyar felnőttképző intézmény számára. A felnőttképző intézménye ezt a szolgáltatást egy az egyben továbbnyújtja egy magyar cégnek (annak dolgozói hallgatják). Az oktatás élő bejelentkezéssel zajlik.

Két adóalany között zajlik az oktatási szolgáltatás, tehát a teljesítési hely Magyarország lesz. Mivel adóalany az igénybe vevő fél, ezért adófizetési kötelezettség a szolgáltatást igénybe vevő magyar felet terheli.

Az első lépésben itt azt kell megvizsgálni, hogy a magyar felnőttképző által nyújtott szolgáltatás tárgyi adómentes lesz-e. A felnőttképző minőség mellett kell legalább egy olyan oktatóval rendelkeznie, aki a spanyol nyelvoktatást egyébként végezhetné, függetlenül attól, hogy nem ő végzi azt. Ha ez teljesül, akkor az általa a cégnek nyújtott nyelvoktatás tárgyi adómentes lesz.

A magyar fél saját adómentes oktatási szolgáltatása érdekében veszi igénybe a spanyol oktatót, tehát szóba jön a „beszámlázó tanár” esetköre. Ez pedig azt jelenti, hogy ha spanyol oktató a kinti szabályok szerint az oktatáshoz szükséges végzettséggel (diplomával) rendelkezik, akkor az általa nyújtott szolgáltatás után az adófizetésre kötelezett igénybe vevő adóalanyt nem terheli adófizetési kötelezettség, tárgyi adómentes szolgáltatásról beszélünk. A magyar felnőttképző tehát nem fizet adót az igénybe vett oktatási szolgáltatás után.

Előfordulhat, hogy a magyar felnőttképző által nyújtott szolgáltatás azért nem lesz mentes az adó alól, mert nincs spanyol nyelvtanára. Ebben az esetben:

  • a spanyol adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után áfa fizetésére is kötelezett lesz, amit egyébként levonásba is helyezhet;
  • a magyar felnőttképzés által nyújtott szolgáltatás áfás lesz;
  • a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő magyar cég pedig az 1. esetnél leírt feltételek mellett helyezheti levonásba a magyar felnőttképző által felszámított adót.

További cikkek

áfa
2024. augusztus |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

A pénzforgalmi áfa szabályát a megjelenésekor az új „áfacsodának” tekintették. Talán nem lett olyan átütő ereje, mint ahogyan a jogalkotók gondolták. Arra jó, ha valakinek az a problémája, hogy miért kell áfát fizetni, ha még a pénzét sem kapta meg, akkor lehet válaszolni: miért nem választottál pénzforgalmi áfát? A témával kapcsolatban két érdekes eset.

Érdekel
áfa
2024. február |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

A vendéglátásban már 2018 óta 5%-os áfakulcsot alkalmazunk, a szolgáltatás és termékértékesítés közötti határvonal már korábban is gyakori kérdés volt. A NAV legutolsó tájékoztatója pedig további kérdéseket tisztáz.

Érdekel