Osztalékelőleg időpontja

Vitaindító helyzet

A beszámolók elfogadása a járványhelyzetre tekintettel sok cégnél nem történt meg május 31-ig, és ezt már márciusban is látni lehetett. A tulajdonosoknak viszont a 2019-es év eredményének terhére osztalékra lenne szükségük.

A mentőötletük az osztalékelőleg volt. De vajon lehet-e osztalékelőleget fizetni 2020 első hónapjaiban a 2019-es év eredményének terhére? Ha lehet, akkor mi ennek a feltétele?

Közbenső mérleg

Az osztalékelőleg kifizetésének feltétele egy hat hónapnál nem régebbi közbenső mérleg. Közbenső mérleg 2020-ra nem tud elkészülni, hiszen ennek előző évi adatai között a 2019-es év adatainak kellene szerepelni, ami meg még nem áll rendelkezésre.

Egy 2019 vége felé készített közbenső mérleg azonban még 6 hónapig alapja lehet az osztalékelőleg kifizetésének. Ha 2019. november 30-i dátumra készült el a közbenső mérleg, akkor ez 2020. május 31-ig alapja lehet az osztalékelőleg kifizetésének. Persze már az elején feltételeztük, hogy a 2020-as beszámoló még nem készült el, arról az idén szeptember 30-ig kell gondoskodnia a cégnek.

Amennyiben tehát 2019-ben készült közbenső beszámoló, annak fordulónapját követő 6 hónapon belül a taggyűlés dönthet e közbenső beszámoló alapján rendelkezésre álló forrás terhére osztalékelőleg kifizetéséről.

Osztalékfizetési korlát

Természetesen nem elég, hogy van egy közbenső mérleg, abban a saját tőkének megfelelőnek kell lenni ahhoz, hogy a tulajdonosok tőkét vonhassanak ki. Az osztalékfizetési korlát az osztalékelőlegre is vonatkozik.

A Ptk. 3:186. § (1) b) és 3:263. § (1) b) pontja 2016. március 24-től egy szigorító rendelkezést fogalmazott meg, melyet 2016. július 1-jétől újra módosított.
A korábbi szigorító szabály figyelembevételével az osztalékelőleg forrása nem lehetett a közbenső mérleg szerinti évközi adózott eredmény, csupán az utolsó lezárt üzleti év adózott eredménye és szabad eredménytartaléka.
Az újabb törvényi változás – 2016. július 1-jétől – ezt hatályon kívül helyezte, és nevesíti a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény figyelembevételi lehetőségét is: a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét.

A kifizetés időpontja

Az osztalékelőleg kifizetésére korábban (2016. előtt) csak a tárgyévben volt lehetőség, elsősorban amiatt, hogy az osztalék visszakönyvelésre került a tárgyév fordulónapjára. Azáltal viszont, hogy az osztalék a döntés napjával kerül a könyvekbe, semmilyen törvényi vagy elszámolástechnikai akadálya nincs annak, hogy az osztalékelőleg a tárgyévet követően, de még az osztalékról szóló döntést megelőzően kerüljön kifizetésre.

A kérdés jogszabályi hátterét tekintve a Ptk. szabályai az irányadóak.

A Ptk. azt mondja ki, hogy két számviteli beszámoló elfogadása közötti időszakban lehet osztalékelőlegről dönteni.

Például 2018. májustól 2019. májusig. Ez azt is jelenti, hogy a 2019. évi osztalék terhére még 2020-ban is joga van a cégnek közbenső mérleget készíteni 2019. december 31-ét megelőző fordulónappal, tehát a 2019. év tekintetében 2020-ban lehet döntést hozni és kifizetni a Ptk.-nak megfelelően az előleget, majd utána akár néhány nappal a tényleges osztalékot.

Osztalékelőleg könyvelése

• Az osztalékelőleg kifizetése (esetünkben 2020. március 20-án)
  Osztalékelőleg követelésként történő állományba vétele
  T 368. Egyéb követelés – K 476. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
  Levonásra kerülő személyi jövedelemadó elszámolása
  T 476. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 462. Szja
  Osztalékelőleg kifizetésének elszámolása
  T 476. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 384. Elszámolási betétszámla
• Az osztalék jóváhagyása (esetünkben 2020. július 10-én)
  Az osztalék jóváhagyásának könyvelése a taggyűlési határozat napján
  T 413. Eredménytartalék – K 476. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
  Osztalékelőleg átvezetése
  T 476. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 368. Egyéb követelés

Ha több osztalék lett jóváhagyva, mint amennyi osztalékelőleget a tulajdonosok felvettek, akkor a 476. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán megmarad az egyenleg, mely később kifizethető.

Előfordulhat olyan eset is, hogy végül az osztalék kevesebb lesz, mint az előleg volt. Ez esetben a jóváhagyott osztalékot meghaladóan kifizetett osztalékelőleget át kell minősíteni kölcsönné.

Személyi jövedelemadó

Könyveléstechnikailag tehát könnyű dolgunk van. Az igazi fejtörést majd az szja rendszere fogja adni.
A gond az, hogy a 2017-es módosítást nem követte az Szja-törvény módosítása, ő még mindig azt tudja kezelni, amikor a következő évben lesz osztalék az osztalékelőlegből.

Az Szja tv. 66. § (1) bekezdése szerint osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. A 2020-ban kapott osztalékelőleg tehát a 2020-as évre várható osztalékból vonható le, majd 2021-ben.
Mindezt erősíti az Szja-törvény 66. § (3) bekezdése, miszerint az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani.
Ez a szabályozás azonban nincs összhangban azzal, hogy a Ptk. és a számvitel szerint semmi akadálya annak, hogy az osztalékelőlegből még ugyanabban az évben osztalék legyen.

A megoldás nem lehet más, mint a 08-as bevallásokban az osztalék időpontjában az osztalékelőleg „felhasználása”. Végeredményképpen nem fordulhat elő, hogy – a fenti példát alapul véve – márciusban megfizessük a 15% szja-t az osztalékelőleg után, és júliusban még egyszer meg kelljen fizetni a 15%-os adót az osztalék után.
Abban az esetben, ha az osztalékelőleg és az osztalék összege megegyezik, akkor a jóváhagyás időpontját tartalmazó hónapban már csak a jövedelem jogcímét kell helyretenni, további adófizetési kötelezettség nincs.