Szakmai cikkek
Kötelező visszaváltási rendszer számviteli elszámolása – 2. rész
Előző cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutattuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszer (DRS) főbb szabályait, továbbá a nem újrahasznosítható csomagolásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat. Folytatjuk témánkat a visszaváltási díjas termékeknél az újrahasználható, illetve az önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli szabályainak bemutatásával.
Érdekel
Kamattámogatások könyvelése
Néhány éve van jelen a cégeknél a kamat- és kezelésiköltség-támogatás. Ezekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy vajon a támogatástartalom könyvelése kezelendő-e külön bevételként vagy sem?
Érdekel
Élelmiszer előállítása őstermelői tevékenység keretében
Az őstermelői tevékenység széles skálán mozog. Most azzal foglalkozunk, amikor saját és nem saját alapanyagból történő élelmiszer előállítása történik.
Érdekel
Őstermelők tárgyi eszköze
Sok cikket jelentettünk meg már a témában, de egy kedves olvasó írt ezzel kapcsolatban, így nem hagyjuk szó nélkül a kérdését. Bevezetőjében jelzi, hogy a legfrissebb cikk számára elkeserítő. Nézzük, miről is van szó!
Érdekel
Kérdés-válasz
Egy kivás társaságból szeretnének osztalékot kivenni úgy, hogy csak az egyik tulajdonos kap...
Érdekel
Kérdés-válasz
Egyéni vállalkozó kőművesmunkát végez. A megrendelő a munkát nem tartotta megfelelőnek...
Érdekel
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj és a kötelező visszaváltási rendszer főbb szabályai, számviteli elszámolásuk – 1. rész
Jelen cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutatjuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszert (DRS) is.
Érdekel
Fejlesztési tartalék feloldása
Bár a fejlesztési tartalékról azt gondoljuk, hogy mindent tudunk, mindig érdekes, ha egy olyan kérdés érkezik, ami még eddig nem merült fel. Vajon a fejlesztési tartalékot fel lehet-e oldani folyamatban levő beruházásra? És ha később nem lesz belőle tárgyi eszköz? Lehet, hogy már ebből a két kérdésből is érted a dilemma okát. Lássuk!
Érdekel
A munkabérelőleg főbb szabályai, kinek és milyen feltételekkel adható?
A munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, amikor anyagi gondjainak megoldására, illetve annak átmeneti enyhítésére nincs más lehetősége, mint hogy munkáltatójától a jövőbeni munkabére terhére előleget kérjen. Az ilyen előleg mértéke elvileg korlátlan lehet, gyakorlatilag azonban számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni.
Érdekel
Kivaalany innovációs járulékának alapja
A kivaalanyok adóalap-megállapítása lényegesen más alapokon nyugszik, mint a társaságiadó-alanyoké. De a poén nem itt van. Az iparűzési adót a kivaalanyok választásuk szerint a kivaalap 120%-ában is meghatározhatják. Akkor lépjünk a következő mezőre. Milyen kihatással van ez az innovációs járulékra?
Érdekel
Könyvelői etika
Korábban is foglalkoztunk a kérdéssel, hiszen akár ezen újság hasábjain, akár az Én könyvelőirodám c. könyvünkben is fontosnak tartottuk az alapvető viselkedési normák tárgyalását. A témát korábban sokat segítette Sallai Csilla, e megváltozott gazdasági környezetben levő etikai normák alapja azonban még mindig az ő gondolatain alapulnak.
Érdekel
A tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalói
A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel