Parkolási díj áfája

Bérleményhez járó parkolási lehetőség

Gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás üzleti tevékenységének végzése érdekében irodaházban irodaterületet bérel. Az is igen gyakori az ilyen esetekben, hogy a bérbeadó nemcsak az irodát biztosítja, hanem a parkolóhelyet is. Ez a helyszíntől függetlenül lehet akár egy mélygarázsban vagy akár a felszínen, mondjuk egy sorompóval elzárt területen.

Vajon ez a szolgáltatás úgy viselkedik, mint a bérleti díj, és az áfája nem esik levonási tiltás alá, vagy pedig onnan kell kiindulni, hogy ez egy parkolási lehetőség, így semmi esetre sem tudjuk az áfáját levonni?

Le nem vonható áfa

Az Áfatörvény 124. § (2) bekezdés e) pontjának korlátozó rendelkezése alapján a parkolási szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba.
De mi az a parkolási szolgáltatás? Az Áfatörvény semmilyen SZJ besorolására nem hivatkozik, így ebből a szempontból sajnos nem lehet kiindulni.

Az Áfa tv. 259. § 4. pontja alapján bérbeadásnak tekintendő:

„A bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.”

Ez esetben a „termék” az ingatlan, hiszen elsődleges jogviszony az, hogy béreljük az irodát. Enélkül a parkolásra se lenne szükségünk.

A törvényi definícióból következően az általános forgalmi adó rendszerében bérbeadás alatt nem kizárólag a polgári jog szabályainak megfelelő bérleti szerződésen alapuló használatba adást kell érteni, hanem minden olyan egyéb jogviszonyt is, melynek elsődleges célja termék használatának ideiglenes átengedése.

Ennek a definíciónak a parkolási szolgáltatás tartalma is megfelel, tehát a parkolási szolgáltatás is bérbeadásnak tekintendő.

Mivel ugyanakkor a törvény nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az ingatlan-bérbeadáson belül hogyan kell elkülöníteni a parkolási szolgáltatásokat és a parkolási szolgáltatásnak nem minősülő egyéb ingatlan-bérbeadásokat, azért óvatosan kell bánni ennek megítélésével.

Parkolási szolgáltatás

Az általános forgalmi adó levonhatósága tehát attól függ, hogy az adott szolgáltatás parkolási szolgáltatásnak minősül-e vagy sem. A parkolási szolgáltatás eseteit ugyanakkor felsorolni nem lehet, az ügylet minősítésére annak minden körülményét mérlegelve kerülhet sor.

Parkolási szolgáltatás véleményem szerint általában a szolgáltatást nyújtó közvetlen felügyelete mellett történik. A parkolási szolgáltatás esetében általában a szolgáltatást nyújtó közvetlenül felügyeli az igénybevétel módját, menetét.
A felügyelet például abban nyilvánulhat meg, hogy a parkolási szolgáltatást nyújtó, az alkalmazottai vagy megbízottai jelen vannak a helyszínen. Ilyen az, amikor például egy üres telekből kialakítanak egy parkolót, és sorompóval zárják le a területet. Egy dolgozó regisztrálja a be- és kilépést, majd a végén ennek megfelelően kell díjat fizetni.
Más esetekben például a közvetlen felügyelet úgy valósul meg, hogy az adóalany olyan automata rendszert üzemeltet, amely alkalmas a szolgáltatás tényleges igénybevételének regisztrálására. Senki számára nem ismeretlen a parkolóautomaták rendszere.

Elképzelhető olyan eset is, hogy a felek közötti megállapodás értelmében az igénybe vevő egy egész hónapban vagy akár több hónapon keresztül is jogosult a parkolási szolgáltatás igénybevételére. Lehet, hogy a közelben van az iroda vagy a lakásunk, és nincs saját garázsunk, így szeretnénk az autónkat biztonságos helyen tudni. Ekkor nemcsak a tényleges parkolásért fizetünk, hanem megfizetjük annak árát, hogy bármikor le tudjunk parkolni.

Fontos a parkolás feletti felügyelet?

Ezzel szemben más a helyzet, ha az adóalany például garázst vagy az irodához tartozó parkolási helyet ad bérbe. Ezekben az esetekben a felügyelet mértéke kisebb a parkolási szolgáltatáshoz képest, a bérbeadó nem rendelkezik azzal a kapacitással, hogy a használatot közvetlenül felügyelje.
Felügyelet alatt nem csak az őrzést értem. Felügyelet az is, hogy az automatákon keresztül történő regisztrációval felügyelik az autók érkezését és távozását.

Az irodaházhoz tartozó szabad garázsok, kocsibeállók bérbeadása szintén kevésbe szoros felügyelet mellett történik. Ez még abban az esetben is elmondható, amikor az irodaház portáján a be- és kilépő személyek mozgását lehet regisztrálni.
Így ebben az esetben véleményem szerint nem parkolási szolgáltatás valósul meg, hanem értelmezhetjük a cikk elején idézett „egyéb jogviszonyt”.
Ha pedig eljutunk ehhez a következtetéshez, akkor ennek díja nem parkolási szolgáltatás, hanem bérbeadás, illetve bérbevétel.

Vajon változik-e a helyzet, ha a parkolóház vagy a mélygarázs tulajdonosa az egész ingatlant adja bérbe a parkolási szolgáltatást nyújtó üzemeltető részére, és az irodát bérlő cégeknek már ők fognak bérbe adni?
Véleményem szerint a szolgáltatás jellege nem változik, így a bérlők szempontjából ott sem parkolási szolgáltatás történik, hanem a bérbevételhez kapcsolódó „egyéb jogviszony”.

Számlázási problémák

A parkolási szolgáltatás nyújtásának elhatárolása a számlában az ingatlan-bérbeadástól szintén gondot szokott okozni.
Sok olyan számlával találkozunk, ahol egyetlen soron kerül leszámlázásra a bérleti díj, és a szerződésben lévő részletszabályoknál találhatunk rá arra, hogy ez parkolást is tartalmaz.
Ennek elkülönítése persze statisztikai szempontból is fontos, de nekünk mégiscsak az áfalevonási jogosultság kérdése az elsődleges.

Szempont lehet a mérési időszakok hossza (pl. perc, óra, nap), illetve esetlegesen (nem mindig) a többletszolgáltatás (pl. őrzés). Ha erről van szó, akkor a parkolási szolgáltatás elkülönítése a számlán az igénybe vevőnél fontos, mert annak áfatartalma nem vonható le.

Más esetekben inkább ingatlan-bérbeadásnak minősül az az eset, amikor a parkoló vagy annak egy meghatározott, helyileg körülhatárolt része a bérlő kizárólagos használatában van. Ekkor a parkolási szolgáltatásokra vonatkozó levonási tiltással nem kell kalkulálnunk.

Azt persze soha ne felejtsük, hogy az áfalevonási jogosultság nem kizárólag az Áfatörvény 124. §-ában lévő tiltásoktól függ.
Fontos, hogy mindenképpen üzleti célú igénybevétel valósuljon meg egy áfaköteles tevékenységet végző vállalkozás esetében.