Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!
Példák a kiküldetés témaköréből
1. Átlagkeresetnél kevesebb alapbér, pótlékokkal kiegészítve
A magánszemély kiküldetésben dolgozik külföldön, havi jövedelme teljes egészében külföldön adóköteles az adott országgal hatályban lévő kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében, azaz nem keletkezik adóalap az érintett hónapban Magyarországon.
A magyar munkáltató fizeti a magánszemély részére a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos juttatásokat és téríti az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket (pl. napidíj, utazási és szállás költségek).
A magyarországi munkáltató által a munkavállalónak fizetett munkaviszonyból származó havi jövedelme:
| Alapbér | 500 000 Ft |
| Külföldi munkavégzésre tekintettel elszámolt juttatás, pótlékok | 80 000 Ft |
| Tárgyhónapra elszámolt bérpótlék | 80 000 Ft |
| Bérnek minősülő cafetériajuttatás | 30 000 Ft |
| Tárgyhónapra vonatkozó összes munkaviszonyból származó jövedelem | 690 000 Ft |
A munkavállaló alapbére nem éri el a bruttó átlagkeresetet, azonban pótlékokkal együtt meghaladja azt, ezért a járulékalapot képező jövedelem a bruttó átlagkereset.
2. Az átlagkeresetnél kevesebb alapbér, kiegészítve külföldről származó jövedelemmel
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Szünetelő egyéni vállalkozók
Amikor egy újonnan induló vállalkozásnál a vállalkozási formát választjuk, akkor az egyéni vállalkozók mellett egy nagyon fontos érv áll: ha a vállalkozás átmenetileg nem működik, akkor lehet szüneteltetni. Ezalatt meg lehet úszni a járulékfizetési kötelezettséget, de cserébe, természetesen, a vállalkozás nem végezhet tevékenységet.
Érdekel
Egyetemisták társadalombiztosítási jogállása
Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel