Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!
Példák a kiküldetés témaköréből
1. Átlagkeresetnél kevesebb alapbér, pótlékokkal kiegészítve
A magánszemély kiküldetésben dolgozik külföldön, havi jövedelme teljes egészében külföldön adóköteles az adott országgal hatályban lévő kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében, azaz nem keletkezik adóalap az érintett hónapban Magyarországon.
A magyar munkáltató fizeti a magánszemély részére a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos juttatásokat és téríti az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket (pl. napidíj, utazási és szállás költségek).
A magyarországi munkáltató által a munkavállalónak fizetett munkaviszonyból származó havi jövedelme:
| Alapbér | 500 000 Ft |
| Külföldi munkavégzésre tekintettel elszámolt juttatás, pótlékok | 80 000 Ft |
| Tárgyhónapra elszámolt bérpótlék | 80 000 Ft |
| Bérnek minősülő cafetériajuttatás | 30 000 Ft |
| Tárgyhónapra vonatkozó összes munkaviszonyból származó jövedelem | 690 000 Ft |
A munkavállaló alapbére nem éri el a bruttó átlagkeresetet, azonban pótlékokkal együtt meghaladja azt, ezért a járulékalapot képező jövedelem a bruttó átlagkereset.
2. Az átlagkeresetnél kevesebb alapbér, kiegészítve külföldről származó jövedelemmel
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Egyetemisták társadalombiztosítási jogállása
Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
A munkabérelőleg főbb szabályai, kinek és milyen feltételekkel adható?
A munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, amikor anyagi gondjainak megoldására, illetve annak átmeneti enyhítésére nincs más lehetősége, mint hogy munkáltatójától a jövőbeni munkabére terhére előleget kérjen. Az ilyen előleg mértéke elvileg korlátlan lehet, gyakorlatilag azonban számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni.
Érdekel