Példák a kiküldetés témaköréből

Faragó Gábor Faragó Gábor| 2024. március |Előfizetői cikk |#kiküldetés#Tbj
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Az előző számban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-től hatályos szabályozás alapján. Nézzük most a témát példákon keresztül!

1. Átlagkeresetnél kevesebb alapbér, pótlékokkal kiegészítve

A magánszemély kiküldetésben dolgozik külföldön, havi jövedelme teljes egészében külföldön adóköteles az adott országgal hatályban lévő kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében, azaz nem keletkezik adóalap az érintett hónapban Magyarországon.

A magyar munkáltató fizeti a magánszemély részére a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos juttatásokat és téríti az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket (pl. napidíj, utazási és szállás költségek).

A magyarországi munkáltató által a munkavállalónak fizetett munkaviszonyból származó havi jövedelme:

Alapbér 500 000 Ft
Külföldi munkavégzésre tekintettel elszámolt juttatás, pótlékok 80 000 Ft
Tárgyhónapra elszámolt bérpótlék 80 000 Ft
Bérnek minősülő cafetériajuttatás 30 000 Ft
Tárgyhónapra vonatkozó összes munkaviszonyból származó jövedelem 690 000 Ft

A munkavállaló alapbére nem éri el a bruttó átlagkeresetet, azonban pótlékokkal együtt meghaladja azt, ezért a járulékalapot képező jövedelem a bruttó átlagkereset.

2. Az átlagkeresetnél kevesebb alapbér, kiegészítve külföldről származó jövedelemmel

Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!Bejelentkezés az oldalraMég nincs előfizetésem

 

További cikkek

áfakataTbj
2024. január |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Amikor egy újonnan induló vállalkozásnál a vállalkozási formát választjuk, akkor az egyéni vállalkozók mellett egy nagyon fontos érv áll: ha a vállalkozás átmenetileg nem működik, akkor lehet szüneteltetni. Ezalatt meg lehet úszni a járulékfizetési kötelezettséget, de cserébe, természetesen, a vállalkozás nem végezhet tevékenységet.

Érdekel
kataszochoTbj
2023. október |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.

Érdekel