A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a bérpótlékok tételes elszámolása mellett, két további alternatívát is kínál a feleknek: a bérpótlékok alapbérbe foglalását, valamint azok helyett átalány megállapítását.
Pótlékátalány és alapbérbe foglalt bérpótlékok
Tételes pótlékfizetés
A bérpótlékok a munkavállalót az alapbér mellett illetik meg (az ügyelet és készenlét pótléka kivételével). Azaz, a munkavállaló, amennyiben megfelel a bérpótlékra jogosultság feltételeinek, azt időarányos alapbére fölött kapja meg. Ugyanakkor a havibéres munkavállalók esetén a bérpótlék és az időarányos alapbér számításának alapja eltér egymástól. Míg az alapbért minden hónapban az adott hónap általános munkarend szerinti munkaórái alapján kell kiszámítani – az egy 8 órás teljes munkaidős munkavállaló esetén a havibért egy 20 munkanapos hónapban 160-nal, egy 23 munkanaposban pedig 184-gyel kell osztani – addig a bérpótlékok alapja fix, 174-es osztószámmal számítandó. A 174-es osztószámot 8 órától eltérő teljes munkaidő vagy részmunkaidő esetén arányosítani kell, így például az alapbért 4 órás részmunkaidő esetén 87-tel, míg 12 órás hosszabb teljes munkaidő esetén 261-gyel kell osztani [Mt. 136. § (3) bekezdés és 139. § (2) bekezdés].
A bérpótlékok általában együttesen, egymás mellett is megillethetik a munkavállalót, így például vasárnap, több műszakos tevékenységben 18 óra után rendkívüli munkaidőben a munkavállaló egyszerre jogosult 30% műszakpótlékra, 50% vasárnapi pótlékra, és ha ez a vasárnap egyébként a pihenőnapja, akkor további 100% bérpótlékra a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért, természetesen, az időarányos alapbér mellett.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
A kiküldetés esetén az érintett munkavállalók járulékalapját érintő előírások – 1. rész
Az uniós szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyarországi munkáltatók munkavállalóikat az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT-térség) valamely tagállamába, illetve Svájcba küldjék ki munkavégzés céljából. Az alábbiakban a kiküldött munkavállalók után fizetendő járulékalapot képező jövedelmek megállapításának főbb szabályait mutatjuk be példákkal – a teljesség igénye nélkül – a 2024. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján.
Érdekel
A T1041-es bejelentőlap kitöltésének nehézségei megbízási jogviszony bejelentése esetén
Ezzel már az előző hónapban is foglalkoztunk, de a kérdés, úgy látszik, alaposan megmozgatta a könyvelőket, így vegyük újra. A megbízási jogviszony bejelentésével kapcsolatban fontos kérdés, hogy mikor beszélünk biztosítási jogviszonyt keletkeztető megbízási jogviszonyról.
Érdekel