Az alábbiakban a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdéseit érintő főbb szabályokat tekintjük át, figyelemmel a 2025. január 1-jétől hatályos új rendelkezésekre.
Szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdései
Témát érintő alkalmazandó jogszabályok
A baleset fogalmát az a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban: Mvt.), továbbá a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szakképzési tv.) határozza meg.
A üzemi baleset fogalmának meghatározásánál a baleset fogalmából kell kiindulni, mivel az az esemény „baleset”, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében nem minősül balesetnek, az üzemi baleset sem lehet.
Az említett rendelkezések az alábbi baleseti típusokat nevesíti
Baleset általánosságban: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz [Ebtv.vhr. 1. § (1) bek. m) pont].
Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (pl. elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben) éri [Ebtv. 52. § (1-2) bek.].
Úti baleset: üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Az a baleset, amely a munkavállalót nem a lakásától (szállásától) a munkahelyéig vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri, nem minősül úti üzemi balesetnek.
Tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a képzésben részt vevő személyt (tanulót) azalatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény felügyelete alatt áll [Szakképzési tv. 7. § 9. pont].
Az Mvt. szerint:
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Pótlékátalány és alapbérbe foglalt bérpótlékok
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a bérpótlékok tételes elszámolása mellett, két további alternatívát is kínál a feleknek: a bérpótlékok alapbérbe foglalását, valamint azok helyett átalány megállapítását.
Érdekel
A tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalói
A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.
Érdekel