A számlákról történő azonnali adatszolgáltatás bevezetése már évekkel ezelőtt megtörtént, és szinte minden vállalkozásnál már automatikusan a háttérben zajlanak az események. A gyakorlatból azonban jól tudjuk, hogy az adatszolgáltatás nem mindig pontos. A felhasználói oldalról jól látszik, hogy van, akik a mai napig sem úgy teljesítik az adatszolgáltatást, ahogy a jogszabály előírja. A cikk apropóját – egy kis ismétlésen túl – az adja, hogy kb. 1800 cég kapott a NAV-tól levelet, hogy korábban volt téves adatszolgáltatása. Az adatok felhasználásának igénye pedig egyre több oldalról egyre nagyobb.
Számlázás és ami mögötte van
Számla tartalmi elvárása
A tartalmilag helyes számla tehát egy alapvető elvárás lenne… Nem beszélve arról, hogy később ezen adatok alapján az adóhatóság ellenőrzési területe is felhasználhat adatot, és ha a számla nem az adott gazdasági eseménynek megfelelően lett kitöltve, akkor azzal később lehet gond, jellemzően a számla befogadójánál.
Az Áfatörvény számla tartalmi kellékeit részletező szabályainak megtartása a mai napig okoz sokaknak fejtörést, gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy a partner elvárásai, a számlázóprogram lehetőségei, a számviteli elszámolás, az egyéb jövedelmezőségi kimutatások miatt meg kell erőszakolni a számla tartalmára vonatkozó rendelkezéseket.
Összetett ügyletek szerepeltetése a számlán
Az egyik leggyakoribb problémát az összetett ügyletek okozzák. Összetett vagy komplex ügyletnek minősül az az ügylet, amikor az eladói oldal egy szerződés, egy megállapodás keretében több, egymáshoz kapcsolódó termékértékesítést és/vagy szolgáltatásnyújtást teljesít.
A probléma egyik forrása az, hogy az összetett ügyletekre vonatkozó, az Áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pontjában található szabályozás messze nem mondható egzaktnak.
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.
Ennek a meghatározásnak a mentén kell kimondanunk egy összetett ügyletről, hogy egyáltalán az-e vagy sem. A NAV gyakorlata elég színes képet mutat, az utóbbi időszakban az figyelhető meg, hogy inkább az ügyletek szétszedésére törekszik, mint azok összevonására (korábban pedig a fordított gyakorlat volt megfigyelhető).
Ennek oka a kedvezményes adókulcsok megjelenése:
- A családi házzal együtt összeépített garázs értékesítése nem lehet 5%-os, erőszakkal kell külön az adóalapot megállapítani.
- Vendéglátási szolgáltatás esetén a fogyasztott ételeket, italokat szét kell szedni adókulcsok szerint, nem lehet egy szolgáltatásnak tekinteni.
- Internetszolgáltatást is tartalmazó komplett csomag (tv+telefon+internet) esetén a kedvező adómérték alkalmazásához mesterségesen szét kell darabolni az adóalapot.
Ezek a megerőszakolt megoldások a többi – egyébként azonos adókulcs alá tartozó – ügyletek esetén is az ügylet szétszedése felé viszik a gyakorlatot. Például az egyenes és a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyleteket is tartalmazó szerződések megítélése is ide sorolandó.
Sok esetben marad azonban a klasszikus megközelítés:
- Ingatlan bérbeadása esetén bérleti díjnak minősülnek a bérleti díjon felüli rezsiszámlák is. A bérleti díj adómértékét (normál adókulcs vagy adómentes) veszi fel a továbbszámlázott rezsi.
- Termék értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén a fuvarköltség a szállított termékek adóalapjába beépül, azaz a szállított termékek adómértékét és adózási mechanizmusát veszi fel a fuvardíj. Ennek kapcsán kérdés szokott lenni, hogy ha egy tüzépről vásárol valaki acélipari terméket és cementet, majd ezt egy fuvar keretében kéri kiszállítani, akkor a fuvar hogyan adózik. Többféle megoldás elfogadott: vagy az áru súlya, vagy az áru terjedelme, vagy az áru értéke alapján kell a fuvardíjat arányosan megbontani fordított és egyenes adós adóalapra, majd az így megbontott fuvardíjat kell a különféle termékek adóalapjába beépíteni.
- Autószerelői szolgáltatás esetén az elvégzett szolgáltatás adóalapjába beépül a felhasznált anyag értéke, és ez akkor is igaz, ha a szolgáltatás összege elenyésző a felhasznált anyag értékéhez képest.
A számlázás során a nehézséget az jelenti, ha be kell építeni a termék, a szolgáltatás adóalapjába a kapcsolódó ügyletek adóalapját, és ezt a számlában úgy megjeleníteni, hogy ez megfeleljen a következő feltételeknek:
- Az Áfatörvény szabályainak, azaz a számlán a fő termékértékesítés vagy szolgáltatás szerepel első helyen, a kapcsolódó ügyletek csak megjegyzés szintjén szerepelhetnének a számlán.
- A számviteli elvárásoknak, azaz például, ha közvetített szolgáltatás van a számlán, akkor az külön kiemelésre kell, hogy kerüljön.
- Az eladó marketingjének, azaz például a számlából ki kell derüljön, hogy a vevő a termékért mennyit fizetett (alapár, engedmények), és ezt fuvardíj ne rontsa le.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Visszaváltási díj és az áfa
A kötelező visszaváltási díjas, újrahasznosítható (többutas) termékek áfabeli kezelése mindenki számára újdonság. Röviden az egyutas termékekről is lesz szó, hogy a különbséget jól lássuk. Az igazi kérdés az, hogy ha a vevő ott váltja vissza a terméket, ahonnan vásárolta, akkor ezt hogyan követi le az áfa utólagosan az adóalap-csökkenés, számlázás területén?
Érdekel
Kérdések az 5%-os lakásáfa témakörben
A társasház építése esetén ismét egy csokornyi kérdés gyűlt össze. Lakásokon kívül külső és egybeépült tárolók, garázs, külső kocsibeálló, kerítés, járda. Mi az, ami 5%-os, mi az, ami 27%-os, mikor kell arányosítani?
Érdekel