Számviteli csemegék a 2021-es változásokról

Bértámogatás

A bértámogatások rendszere nem új a szakmában, de most mégis kétfelé kell választani a témát.

Tavaly tavasszal lehetőség volt a csökkentett munkaidős foglalkozás esetén támogatást kérni.
Arról volt szó, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló csökkentett munkaidőben állapodnak meg, akkor együttes kérelemben kérhetnek az illetékes kormányhivatalnál támogatást. A támogatás a módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 15–75%-ával történő csökkentés 70%-áig terjedő, de legfeljebb a nettó minimálbér 2x-esének figyelembevételével megállapított arányos összeg volt.

A támogatást közvetlenül a munkavállalónak utalták, aki így két helyről kapott jövedelmet:

• a csökkentett munkaidőre járó bérét a munkáltatótól,
• a kieső jövedelemre jutó támogatást az államtól.

A munkáltatók szempontjából a támogatásnak nincs hatása a gazdasági eseményekre.
Könyvelni a csökkentett munkaidőre járó bért kellett az adóival és járulékaival együtt.
A támogatást a cég könyveibe nem kellett könyvelni.

A bértámogatások másik formája – ami most a második hullám alatt is jellemző –, hogy a munkáltató az állományban tartott munkavállalói után támogatást igényel a kormányhivataltól.

Ezt a támogatást a munkáltató a költségek fedezetére kapja, így természetesen ezeket már könyvelni kell.
A Számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdése d) pontjának az előírása szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét.

Fontos, az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.

Könyvelési tételek:

Pénzügyi teljesítéskor: T 38. – K 96.
Év végén, ha a tárgyévben pénzügyi teljesítés nincs: T 39. – K 96.

Az időbeli elhatárolások miatt azonban jó tudni, hogy a mikrogazdálkodói beszámolót készítők esetében erre speciális szabály van.
A mikrogazdálkodói kormányrendelet a Számviteli törvénytől eltérő alapelvként rögzíti, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során mit kell időbeli elhatárolásnak tekinteni.

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegében, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották. A támogatás esetében pedig a támogatás elszámolásáról és folyósításáról szóló dokumentumokat. Ha a novemberi vagy a decemberi támogatási összeg csak januárban folyik be, akkor azt januárban kell bevételként elszámolni.

Iparűzésiadó-támogatás

A 2021-es évben nem feltétlenül a legnagyobb összegű támogatás lesz az iparűzési adó felezése, de mégis a legtöbb kérdést ez generálja.
A számviteli kérdéseket pedig igazán az generálja, hogy a kkv-k 2021. évi helyi iparűzési adójának csökkenése állami támogatásnak minősül.

Ez azonban ne zavarjon meg minket. A 2021-es évben befizetett előlegeket nem is szoktuk ráfordításként könyvelni, csak az év végi tényleges adókötelezettséget.
Az iparűzési adó mértéke 2021-re maximum 1%, de ha az adott településen ennél kisebb a rendelet szerinti mértéke, akkor természetesen azt kell bevallani.

Mindezek alapján az iparűzési adónál nincs arra szükség, hogy a teljes mértéket elszámoljuk ráfordításként, majd a csökkentés mértékét bevételként. Úgy kell elszámolni a ráfordítást, hogy az adó mértéke 1%.

Valójában ugyanez történik akkor is, amikor a társasági adó alapjából igénybe vesszük a beruházások miatti adóalap-csökkentést. A nyereségünk alapján több lenne az adó, de a kedvezmény miatt az adóalap csökken. Ráfordításként pedig már a tényleges adókötelezettséget könyveljük.

Könyvelési tételek:

Előleg megfizetése: T 46. – K 384.
Tényleges adófizetési kötelezettség év végén: T 86. – K 46.

A de minimis támogatásokról vezetett analitikát azonban senki ne felejtse el!

Katások 40%-os adója

A katásokkal kapcsolatban nehéz számviteli szabályról beszélni, most mégis felmerült egy kérdés. Abban az esetben, ha a katásoktól számlát befogadó vállalkozásoknak adófizetési kötelezettségük van, akkor azt vajon hova kell könyvelni?

Kereshetjük a választ úgy is, hogy ennek az adónak mi a tényleges tartalma. A jogalkotó úgy gondolta, hogy a „nagyobb” összegű szerződéssel rendelkező katások esetében ez egy munkaviszonyt takar, ezért vetette ki az adót. Ha viszont a munkaviszonyból indulunk ki, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kellene keresni a választ. Ott viszont nem fogunk sikerrel járni. Nem lehet ugyanis bérköltség a vállalkozónak kifizetett díj.

A Számviteli törvény 79. § (2) bekezdése szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. Ez pedig egyértelműen nem magánszemélynek, hanem egy vállalkozónak kifizetett díj, amit az igénybe vett szolgáltatások közé kell könyvelni.

És ha a díj nem bérköltség, akkor az utána fizetendő adó sem lehet bérjárulék. Bérjárulék lenne a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.
Ez tehát nem felel meg a katások után fizetendő 40%-os adónak.

A megoldás az egyéb ráfordítások között van. A Számvitel törvény 81. § (1) e) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), elszámolt adók, díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét.

A katások után fizetendő adó tehát ide tartozik, ezért könyvelési tétele: T 86. – K 46.