A szünetelés alatt levő egyéni vállalkozókkal nem olyan régen már foglalkoztunk, de esetükben a szünetelést megelőzően végzett munkáért kapott összeg elszámolása megváltozott. Járulékban, szochóban és szja-ban is szigorodtak a szabályok, és most példákkal fűszerezve nézzük át azokat.
Szünetelő egyéni vállalkozó
Jogszabályi háttér
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének a jogintézményéhez adózási szempontból számos szabály tapad. Az átalányadózás 2022. évi elterjedésével együtt egyre több problémát jelentett a szünetelés alatt befolyt bevétel kezelése. A 2023. évközi adócsomagban behozott szigorítást megelőzően a szünetelés alatt befolyt bevétel az adott évről szóló bevallás benyújtásáig egyéni vállalkozás bevételének minősült, de – jogszabályi előírás hiányában – sem szociális hozzájárulási adó, sem járulék nem terhelte.
A szezonálisan tevékenységet folytató átalányadózók esetében ez a szabály komoly lehetőséget is kínált, hiszen az adómentes értékhatár feletti bevételek esetén – 60%-os jövedelemhányaddal számolva – nem mindegy, hogy az elvonás 46,5% (szja, járulék, szocho), vagy pedig 15% (szja). A vevő fizetésének irányításával – amennyiben ez opció volt – adóelőnyt lehetett így elérni.
A fordulat
A fordulat lényege az volt, hogy a szünetelés ideje alatt szerzett, működés ideje alatt végzett munka bevételét a szünetelést megelőző napon kell bevételnek tekinteni jövedelemadó, járulék és szocho szempontjából is. A szabályozás további különlegessége, hogy járulék tekintetében a változást 2023. szeptember 1-jétől, a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó tekintetében pedig 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
Átmeneti szabályozás is csatlakozik hozzá, azaz csak azokra a szünetelésekre kell alkalmazni, amelyek az említett időpontokat követik.
Az új szabályozás keretei között könnyen előfordulhat, hogy a szünetelés alatt szerzett bevétel miatt a már beadott járulékbevallásokat önellenőrizni kell, és ez a körülmény az átalányadózókat érintő göngyölítéses szabály világában még további bonyodalmakat tud okozni.
A változás alapvetően az átalányadózókat érinti, hiszen a tételes költségelszámolók járulék- és szochoalapot képező kivétje nem fog azáltal növekedni, hogy utólagosan növekszik a bevételük.
Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a szabályozás azokat az egyéni vállalkozókat is érinti, akik szünetelés alatt szűnnek meg, és a szünetelést megelőző időszaki munkájukat a megszűnést követően fizetik ki.
A szabályozás alkalmazását vizsgáljuk meg az alábbi példákon keresztül.
1. példa
Főállású, átalányadózó egyéni vállalkozó (garantált bérminimumos, 60% jövedelemhányados) 2024. április 1-jétől szünetel. 2024. március hónapban elvégzett munkájáról (1 millió forint) számlát állít ki, melyet a vevő 2024. május 30-án megfizet.
A 2024. április 12-én beadott járulékbevallása a következőképpen néz ki:
| Jövedelem | Adóköteles jövedelem | Járulékalap | Göngyölt járulékalap | Szochoalap | Göngyölt szochoalap |
| 1 000 000 | 0 | 0 | 466 400 | 0 | 466 400 |
| 1 000 000 | 399 200 | 399 200 | 466 400 | 399 200 | 466 400 |
| 1 000 000 | 1 000 000 | 1 000 000 | 466 400 | 1 000 000 | 466 400 |
A 2024 májusában érkező további 1 millió forint bevétel utólag 2024. március 31-i bevételnek fog számítani, ami miatt önellenőrizni kell a 2024. első negyedévi járulékbevallást.
| Jövedelem | Adóköteles jövedelem | Járulékalap | Göngyölt járulékalap | Szochoalap | Göngyölt szochoalap |
| 1 000 000 | 0 | 0 | 666 400 | 0 | 666 400 |
| 1 000 000 | 399 200 | 399 200 | 666 400 | 399 200 | 666 400 |
| 1 600 000 | 1 600 000 | 1 600 000 | 666 400 | 1 600 000 | 666 400 |
Mind a járulék, mind a szocho alapja lényegesen emelkedni fog utólag, amiből adódik, hogy a fizetendő járulék- és szochokülönbözet sem lesz kevés.
Ha csak annyit változtatunk a példán, hogy a szünetelés alatt 2024. május 5-ével megszünteti a tevékenységét, akkor az önellenőrzést ugyanezekkel a számokkal be kell nyújtania a volt egyéni vállalkozónak.
2. példa
Főállású átalányadózó egyéni vállalkozó (garantált bérminimumos, 60% jövedelemhányados) 2023. december 1-jétől szünetel. 2023. november hónapban elvégzett munkájáról (1 millió forint) számlát állít ki, melyet a vevő 2024. január 30-án fizet ki.
A 2024. január 12-én beadott járulékbevallása a következőképpen néz ki (az első kilenc hónapot nem mutatjuk, feltételezzük, hogy az adómentes értékhatárt már korábbi negyedévben átlépte):
| Jövedelem | Adóköteles jövedelem | Járulékalap | Göngyölt járulékalap | Szochoalap | Göngyölt szochoalap |
| 400 000 | 400 000 | 500 000 | 500 000 | 500 000 | 500 000 |
| 600 000 | 600 000 | 500 000 | 500 000 | 500 000 | 500 000 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
A 2024 januárjában érkező további 1 millió forint bevétel utólag 2023. november 30-i bevételnek fog számítani, ami miatt önellenőrizni kell a 2023. negyedik negyedévi járulékbevallást.
| Jövedelem | Adóköteles jövedelem | Járulékalap | Göngyölt járulékalap | Szochoalap | Göngyölt szochoalap |
| 400 000 | 400 000 | 800 000 | 800 000 | 500 000 | 500 000 |
| 1 200 000 | 1 200 000 | 800 000 | 800 000 | 500 000 | 500 000 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
A járulék alapja lényegesen emelkedni fog, a szocho alapja pedig azért nem, mivel a két adónemet érintő hasonló szabályozás eltérő időponttal lép hatályba. A 2024. január 1. előtt kezdődő szünetelés esetén az átmeneti szabályozás miatt a szociális hozzájárulás adó nem fog emelkedni.
Mivel utólagosan emelkedő járulék- és szochoösszegekről van szó, ezért ne feledkezzünk meg az önellenőrzési pótlékról sem. Ezt a pótlékot is be kell vallani és meg kell fizetni, de azért érdemes az elengedését is kérni. Az elengedést nem méltányossági alapon kell kérelmezni, hanem arra hivatkozással, hogy az adózó kellő körültekintéssel jár el, és ennek ellenére önellenőrzési pótlékot volt kénytelen megállapítani [Art. 213. §].
A szünetelő egyéni vállalkozók járuléka
Míg a fenti módosítás leginkább az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti, van egy másik módosítás is, ami pedig minden főfoglalkozású egyéni vállalkozót. Ez a minimum járulékalapra vonatkozik.
A tapasztalat az, hogy még sokszor hoznak a vállalkozók hirtelen döntéseket a szüneteléssel kapcsolatban, és nincs benne a fejükben (sokszor még a könyvelők fejében sem) a döntés súlya. Ismétlésképpen tehát miről van szó?
Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amikor (több más eset mellett) egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.
2024-től egy kiegészítő szabály úgy rendelkezett, hogy ha ez a körülmény, azaz a szünetelés a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál arányosítani kell, és egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
A módosítás pedig az, hogy minden más esetben marad az arányosítási szabály, kivéve a szünetelés időszakára.
Ide nem érvényes a kiegészítő szabály, azaz marad az, hogy csak akkor nem kell járulékot fizetni, ha a szünetelés az adott hónap teljes időtartamára fennáll.
Fontos szabály ez azoknak, akik a hónap első napján jelentik be a szüneteltetést, és így a vállalkozásuk a hónap első napján még élő, a második naptól pedig szünetelő.
Mert erre a hónapra teljes egészében ki kell fizetni az egész havi minimálbér (vagy garantált bérminimum) utáni járulékot.
További cikkek
A home office adózási kérdései
Az otthoni munkavégzéssel járó extrakiadások munkáltatói megtérítése hogyan képeződik le szja-ban, szochóban, járulékban, áfában?
Érdekel
A munkaszüneti napra járó díjazás kérdései
A munkaszüneti nap több szempontból speciális szabályozás alá esik a munkajogban. Egyrészt, nem minden munkavállaló foglalkoztatható ezen a napon. Másrészt, aki ezen a napon mégis dolgozik, az többletjuttatásra, bérpótlékra jogosult. Az alábbiakban ezeket a szabályokat járjuk körül, kitérve a „fizetett ünnep” fogalmára is, amely a munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőért járó speciális kompenzáció az óra- vagy teljesítménybérben díjazott munkavállalók számára.
Érdekel