címke: számvitel
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
Érdekel
Gyorsított leírás a taóban
A vállalkozók egyértelmű célja az, hogy az eredmény valós legyen, de minél kevesebb adófizetés mellett, akkor ehhez meg kell nézni a taóban a gyorsított leírások lehetőségét. Az egyik legkézenfekvőbb, és a számvitellel is egyező a kis értékű eszközök leírása. Az év végéhez közeledve nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak az értékcsökkenési leírás tervezésében.
Érdekel
Még egyszer a vagyonmérlegek és leltárak közzétételéről
Főként a könyvelők részéről visszatérően felmerülő kérdés az, hogy ki és milyen módon tegye közzé a gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos vagyonmérlegeket és leltárakat. A kérdésre adott válasz aktualitására jelen cikkben térünk ki. Előrebocsátjuk, hogy a mostani írásunkban is az átalakulások fogalmába beleértjük a gazdasági társaságok formaváltásán kívül az egyesüléseket és a szétválásokat, valamint a szétválásos beolvadásokat is.
Érdekel
Kötelező visszaváltási rendszer számviteli elszámolása – 2. rész
Előző cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutattuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszer (DRS) főbb szabályait, továbbá a nem újrahasznosítható csomagolásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat. Folytatjuk témánkat a visszaváltási díjas termékeknél az újrahasználható, illetve az önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli szabályainak bemutatásával.
Érdekel
Kamattámogatások könyvelése
Néhány éve van jelen a cégeknél a kamat- és kezelésiköltség-támogatás. Ezekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy vajon a támogatástartalom könyvelése kezelendő-e külön bevételként vagy sem?
Érdekel
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj és a kötelező visszaváltási rendszer főbb szabályai, számviteli elszámolásuk – 1. rész
Jelen cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutatjuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszert (DRS) is.
Érdekel
Fejlesztési tartalék feloldása
Bár a fejlesztési tartalékról azt gondoljuk, hogy mindent tudunk, mindig érdekes, ha egy olyan kérdés érkezik, ami még eddig nem merült fel. Vajon a fejlesztési tartalékot fel lehet-e oldani folyamatban levő beruházásra? És ha később nem lesz belőle tárgyi eszköz? Lehet, hogy már ebből a két kérdésből is érted a dilemma okát. Lássuk!
Érdekel
Káresemények könyvelése
Azért remélem, hogy a személygépkocsival kapcsolatos káresemény nem mindennapos gazdasági esemény, de sajnos időnként előfordulhat. Könyvelését az fűszerezi, hogy a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Természetesen a levonható áfarész is befolyásolja a kártérítés nagyságát, és így a könyvelést is.
Érdekel
Halasztott adó a Számviteli törvény szerint összeállított egyedi beszámolókban
A globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény megteremtette a hazai számviteli előírásokban is az IFRS beszámolási rendszerben jól ismert halasztott adó kimutatásának a lehetőségét 2023. 12. 31-től.
Érdekel
Devizás tételek elszámolása és értékelése
A devizás tételek elszámolásával jellemzően napi szinten találkozunk és tudatosan, körültekintően, vagy kevésbé tudatosan és körültekintően kezeljük azokat. Amellett, hogy az oktatásban a Számviteli törvény előírásainak elmélyítésére készítünk példákat, a valóság komplexebb és kevésbé egyértelmű. A példáinkban pl. egy adott napon egy adott árfolyam van, a mai valóságban viszont napközben folyamatos árfolyamjegyzés van pl. a pénzintézeteknél, és elképzelhető, hogy a reggel és délután a forintszámlára beérkező azonos euróösszeg eltérő forintösszegben fog megjelenni a bankszámlán. Cikkemben a szabályokat ismertetem és az alkalmazási lehetőségeket tárom fel.
Érdekel