Új Tbj. törvény

2020. augusztus |Előfizetői cikk |#Tbj
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Hatályba lépett az új Tbj. törvény, ami méltatlanul kevés figyelmet kapott az online adatszolgáltatás mellett. Pedig július 1-jétől az új törvény van hatályban. Listázzuk a legfontosabb változtatásokat.

Fogalmak

Új fogalmi elem a kiegészítő tevékenységet folytató személy: a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Járulék:

  • a társadalombiztosítási járulék,
  • a nyugdíjjárulék,
  • az egészségügyi szolgáltatási járulék,
  • a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint
  • a táppénz-hozzájárulás.

Biztosítottak

A biztosítottak körére továbbra is taxatív felsorolást találhatunk a törvényben.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő személyek (például megbízási közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban stb.) személyek teljes mértékben mentesülnek a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól.

Járulékalap

A járulékalapot képező jövedelem külön §-ban került szabályozásra, és tartalmazza a jelenlegi Korm. rendeletben szabályozott rendelkezéseket is. Fontos, hogy a szerkezeti módosítás mellett a tartalom is változik!

Járulékalapot képező jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Az előbbiektől eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor a járulékalapot képező jövedelem:

  • az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget.

Minimum járulékalap a munkaviszonyban állóknál

A Tbj. szerinti munkaviszony szerinti biztosítási jogviszony esetében minimum járulékalap kerül bevezetésre, amely kötelezettség alól mentesülni csak egyes, a törvényjavaslatban taxatíve felsorolt esetekben van lehetőség.

Munkaviszony esetében a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ) azzal, hogyha

  • a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
  • a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
  • az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Mindez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló bruttó bére ettől az összegtől kevesebb, úgy a 18,5%-os tb-járulék megfizetését a járulékfizetési alsó határ után köteles teljesíteni. A tb-járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér 30%-a, azaz bruttó 48 300 Ft után kell megfizetni, ami legalább 8936 Ft-os járulékterhet jelent a magánszemély részére.

Azt tudjuk, hogy ez a törvény tavaly év végén elfogadásra került úgy, hogy 2020. július 1-jén lesz hatályos. Viszont közben jött a járvány, és sok munkavállaló munkahelyét úgy „mentették” meg, hogy munkaidejét napi 2 órára csökkentették. Ha korábban a minimálbért kereste, és erre a csökkentett munkaidőre arányosan ezt a bért kapta, akkor őt igen hátrányosan sújtotta volna. Talán ez volt az oka annak, hogy bár július 1-je után, de visszamenőlegesen július 1-jei dátumra úgy módosították a minimum járulékalap szabályait, hogy azt csak szeptembertől kell figyelembe venni.

Egyébként az még fontos, hogy – majd szeptembertől – a járulékfizetési alsó határ esetén nincs jelentősége, hogy a munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben kerül-e foglalkoztatásra, egységesen a minimálbér 30%-át kell figyelembe venni.

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni

  • a munkaviszonyban álló és gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

Járulékok és mértékek

A biztosított személy (a törvényben meghatározott kivétellel) társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék mértéke egységesen (például megbízási jogviszony esetén is) a járulékalap 18,5 százaléka.

Az egyházi szolgálati jogviszonyban és az álláskeresési támogatásban részesülő személy (a tb rendszerében biztosítottnak minősülnek) 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének változásai

A havi minimum járulékfizetésre kötelezett főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alapja egységesen a minimálbér vagy garantált bérminimum lesz, tehát megszűnik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék eltérő (minimálbér 150%-ának megfelelő) járulékalapja.

Július 1-jétől a saját jogú nyugdíjasok bármilyen biztosítási jogviszonyban is dolgoznak, nem lesznek biztosítottak, és nem kell fizetni járulékot vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7710 Ft), továbbá szochót és szakképzési hozzájárulást sem.

E szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem köteles 10% nyugdíjjárulékot és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

További cikkek

munkajogszjaTbj
2023. november |dr. Kovács Szabolcs |Előfizetői cikk

Az alábbiakban a munkavállaló által harmadik személytől elfogadható juttatásokkal (pl. borravaló), valamint ezzel összefüggésben a felszolgálási díjjal kapcsolatos munkajogi és adózási, járulékfizetési szabályokkal foglalkozunk.

Érdekel
szjaszochoTbj
2024. augusztus |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi tevékenységét az, aki megbízási, felhasználási szerződés, illetve vállalkozási jellegű jogviszony alapján végez munkát személyesen. Az alábbiakban olyan bejelentési, bevallási gyakorlati kérdések, problémák elkerülésében igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely kifizetőnél előfordulhatnak.

Érdekel