Új Tbj. törvény

Fogalmak

Új fogalmi elem a kiegészítő tevékenységet folytató személy: a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Járulék:

• a társadalombiztosítási járulék,
• a nyugdíjjárulék,
• az egészségügyi szolgáltatási járulék,
• a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint
• a táppénz-hozzájárulás.

Biztosítottak

A biztosítottak körére továbbra is taxatív felsorolást találhatunk a törvényben.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő személyek (például megbízási közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban stb.) személyek teljes mértékben mentesülnek a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól.

Járulékalap

A járulékalapot képező jövedelem külön §-ban került szabályozásra, és tartalmazza a jelenlegi Korm. rendeletben szabályozott rendelkezéseket is. Fontos, hogy a szerkezeti módosítás mellett a tartalom is változik!

Járulékalapot képező jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Az előbbiektől eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor a járulékalapot képező jövedelem:

• az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy
• a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget.

Minimum járulékalap a munkaviszonyban állóknál

A Tbj. szerinti munkaviszony szerinti biztosítási jogviszony esetében minimum járulékalap kerül bevezetésre, amely kötelezettség alól mentesülni csak egyes, a törvényjavaslatban taxatíve felsorolt esetekben van lehetőség.

Munkaviszony esetében a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ) azzal, hogyha

• a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
• a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
• az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Mindez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló bruttó bére ettől az összegtől kevesebb, úgy a 18,5%-os tb-járulék megfizetését a járulékfizetési alsó határ után köteles teljesíteni. A tb-járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér 30%-a, azaz bruttó 48 300 Ft után kell megfizetni, ami legalább 8936 Ft-os járulékterhet jelent a magánszemély részére.

Azt tudjuk, hogy ez a törvény tavaly év végén elfogadásra került úgy, hogy 2020. július 1-jén lesz hatályos. Viszont közben jött a járvány, és sok munkavállaló munkahelyét úgy „mentették” meg, hogy munkaidejét napi 2 órára csökkentették. Ha korábban a minimálbért kereste, és erre a csökkentett munkaidőre arányosan ezt a bért kapta, akkor őt igen hátrányosan sújtotta volna. Talán ez volt az oka annak, hogy bár július 1-je után, de visszamenőlegesen július 1-jei dátumra úgy módosították a minimum járulékalap szabályait, hogy azt csak szeptembertől kell figyelembe venni.

Egyébként az még fontos, hogy – majd szeptembertől – a járulékfizetési alsó határ esetén nincs jelentősége, hogy a munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben kerül-e foglalkoztatásra, egységesen a minimálbér 30%-át kell figyelembe venni.

A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni

• a munkaviszonyban álló és gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

Járulékok és mértékek

A biztosított személy (a törvényben meghatározott kivétellel) társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék mértéke egységesen (például megbízási jogviszony esetén is) a járulékalap 18,5 százaléka.

Az egyházi szolgálati jogviszonyban és az álláskeresési támogatásban részesülő személy (a tb rendszerében biztosítottnak minősülnek) 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének változásai

A havi minimum járulékfizetésre kötelezett főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alapja egységesen a minimálbér vagy garantált bérminimum lesz, tehát megszűnik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék eltérő (minimálbér 150%-ának megfelelő) járulékalapja.

Július 1-jétől a saját jogú nyugdíjasok bármilyen biztosítási jogviszonyban is dolgoznak, nem lesznek biztosítottak, és nem kell fizetni járulékot vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7710 Ft), továbbá szochót és szakképzési hozzájárulást sem.

E szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem köteles 10% nyugdíjjárulékot és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.