A visszaváltási díjról szóló 450/2023. Korm. rendelet egyértelműen környezetvédelem jegyében született, és nem is tartalmaz adózásra vonatkozó szabályokat. Az adózással összefüggő szabályokat az Áfatörvény tartalmazza. Emellett az EPR-rendelet is foglalkozik vele, és ez miatt a termékdíj-szabályozásra is hatással van. Ahhoz, hogy megértsük az adózási vonatkozásokat, nem csak a felszínt kapargatva bele kell merülnünk a szabályozásba.
Visszaváltási díj és az áfa
Mi az a visszaváltási díj?
Adózási szempontból a legfontosabb kérdés annak meghatározása, hogy a rendelet mit tekint visszaváltási díjas terméknek. Egész pontosan itt rögtön három fogalommal is találkozunk. Ha csak ezt a három fogalmat megjegyezzük, akkor máris nagyon sokat tettünk a megértés felé.
| Visszaváltási díjas termék = kötelezően visszaváltási díjas termék + önkéntesen visszaváltási díjas termék | ||
| Kötelezően visszaváltási díjas termék | Önkéntesen visszaváltási díjas termék (ÖN) | |
| a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű, kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását | kötelezően visszaváltási díjas terméknek nem minősülő, a gyártó által önkéntesen visszaváltható megjelöléssel gyártott, illetve forgalomba hozott,
fa) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó hulladékká váló újrahasználható termék vagy újrahasználható csomagolás, továbbá fb) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe nem tartozó hulladékká váló termék, amelynek e megjelöléssel történő gyártását, illetve forgalomba hozatalát az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak bejelentették |
|
| Kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (KNU) | Kötelező visszaváltási díjas, újrahasználható (KU) | |
Tehát három termékkörünk van, a továbbiakban a zárójeles rövidítéseket használom.
A csekély mennyiségű kibocsátó nem kerül a rendelet hatálya alá.
Ide tartozik az a gyártó, amely által forgalomba hozott műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, 0,1–3 literig terjedő űrtartalmú fogyasztói csomagolású, fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék száma a tárgyévben nem haladja meg az 5000 darabot.
Tehát akkor ez a gazdálkodó nem kerül bele kötelező körbe, ami azt jelenti, hogy az egész visszaváltási díjas történetben nem kell részt vennie.
Fontos még tisztázni a gyártó fogalmát: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Tehát a belföldi gyártó és az importőr tartozik ide.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Borravaló a pénztárgépben
A pénztárgéprendelet egy aprócska változással megengedte, hogy a nap végén, záráskor kerüljön beütésre a borravaló. De ezzel a könyvelők dolga lett megnehezítve, ugyanis, ha számlás tételek ellenértéke bekerül a pénztárgépbe, akkor hogyan lehet áfa és szja/számvitel szempontjából szétszedni, hogy a pénztárgép záró szalagjáról melyik szám hová való.
Érdekel
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj és a kötelező visszaváltási rendszer főbb szabályai, számviteli elszámolásuk – 1. rész
Jelen cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutatjuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszert (DRS) is.
Érdekel