Webáruházak működésének könyvelőket is érintő kérdései

TEÁOR

Az ügyfelek gyakran a csupasz ötlettel érkezve kérik a könyvelő segítségét, hogy az adott tevékenység beindításához szükséges minden kérdésre választ kapjanak. A webáruház működtetése kapcsán felmerülő első kérdés, hogy milyen tevékenységi kör alatt folytatható az üzletmenet.

Az esetlegesen már meglévő bolti értékesítésre vonatkozó tevékenységi kör megléte nem elegendő, a webshop-üzemeltetés, az online értékesítés igényli a 4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem TEÁOR-kód felvételét is. Ez az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. A kommunikáció történhet telefonon, tévén, rádión vagy interneten keresztül. Ide tartozik minden kiskereskedelmi termék csomagküldő szolgálat útján történő értékesítése, az internetes aukciók, a termékek internetes kiskereskedelme (minden gépjármű és gépjárműalkatrész és az ezekhez való tartozékok [451x, 453x], valamint a motorkerékpárok, az alkatrészek, illetve a tartozékaik [4540]).

Az új tevékenységet tehát fel kell venni a T201-es vagy a T101E nyomtatványon, megfelelően jelölve (társaságiszerződés-módosítás, külön cégbírósági bejelentés nem szükséges), valamint ezen túlmenően be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnál illeték ellenében a webshopot.

Még a jogi kérdésekhez tartozik, hogy ÁSZF közzététele is előírás a webshopban, illetve a 14 napos elállási nyilatkozat közzététele is (45/2014. [II. 26.] Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól).

A nyilatkozat mintáját tartalmazza a hivatkozott kormányrendelet, melyet célszerű jól átgondoltan egyeztetni az ügyfél és a könyvelő között, hogy a benne rejlő döntések esetleges költségvonzatát kellő tájékozottság mellett tudja meghozni az ügyfél, és a könyvelő megismerve azt, annak megfelelően számolja el a tételeket (pl. visszaküldés költsége).

Elszámolási rendszer kialakítása

Az Sztv. lehetővé teszi a főkönyv vállalkozási tevékenység sajátosságainak megfelelő kialakítást, így a webshopot is működtető kereskedelmi egység esetén célszerű már a főkönyvben is megbontani a bolti és az online értékesítés árbevételét, tevékenységenként a termékértékesítés bevételét elkülöníteni a szállítási költség továbbszámlázásának bevételétől, a tevékenységenként fedezetszámításhoz, a csomagküldéshez kapcsolódó költségtételek (csomagolóanyag, biztosítás, utánvét díja) elkülönítése is indokolt. Bankkártyás fizetési lehetőség biztosítása esetén indokolt lehet külön gyűjteni a bankkártyás fizetés jutalékát az egyéb szolgáltatásokon belül.

A megfelelően kialakított főkönyvi számlák nagy segítséget nyújthatnak a tevékenység jövedelmezőségének elemzésében, a meghozandó üzleti döntések megalapozásában.

Készletek

A webáruházak esetében a készletek vonatkozásában többféle megoldással találkozhatunk. Vannak olyan vállalkozások, amelyek saját készlettel rendelkeznek és azt hirdetik, értékesítik, vannak, amelyek csak közvetítőként, ügynökként működnek és a vevői megrendelés beérkezésekor szerzik csak be a terméket, és vannak, amelyek bizományosi értékesítéssel működnek.

Az első két esetben számviteli szempontból saját készletről beszélünk, melyet a választott készletnyilvántartásnak megfelelően kell a kettős könyvelés rendszerében kezelni, azaz beszerzéskor vagy 2. Készletek számlán történik a nyilvántartásba vétel, ha van folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás, vagy közvetlenül 814. Eladott áruk beszerzési értékére történik a könyvelés, ha nincs folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás. Utóbbi esetben természetesen a meglévő készlet (ha van ilyen a fordulónapon) vonatkozásában tényleges mennyiségi felvétellel kell leltározni a mérlegérték megállapításához, míg előbbi esetben, azaz, ha van folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás, akkor csak háromévente kötelező a tényleges mennyiségi felvétel. Bizományosi értékesítés esetében a megbízó megbízási szerződést köt a bizományossal, aki adásvételi szerződéssel a saját nevében, de a megbízó javára értékesíti a terméket a vevő felé. A bizományos fogyásjelentése alapján számlázza a megrendelő a bizományos által a vevők felé ténylegesen értékesített termékeket.

A megbízó és a bizományos között határozott idejű elszámolás van, ennek megfelelően kell a számlát kiállítani, azaz az elszámolási időszakot követően a fizetési határidő lesz a számlán feltüntetett teljesítés időpontja, de az Sztv. előírásai szerint a számlának tartalmaznia kell a tényleges elszámolási időszakra vonatkozó információt is.

Számlázás

Online értékesítés esetén minden esetben számlát kell kiállítani. A számlát célszerű e-számlaként kiállítani, de erre vonatkozó kötelező előírás nincs, azaz a papíralapon kiállított és a termék mellé csomagolt számla is tökéletes megoldás lehet, az biztos, hogy a termék kiszállításakor valamilyen összesítőt mellékelni kell, ez lehet szállítólevél, vagy számlamásolat, vagy maga az eredeti számla.

A számlázással szorosan összefügg a fizetési módok megválasztása. Az alkalmazott fizetési módok kiválasztásakor mindenképpen körültekintően kell eljárni, hogy az egyes tranzakciók és azok pénzügyi rendezése összepontozható legyen (egyedileg vagy csoportosan). Erre ma már kiváló automatizációs megoldások léteznek a szoftverpiacon, amelyek alkalmazása jelentősen csökkenti az adatfeldolgozás időigényét.

Elektronikus pénzeszközök esetében, ilyen pl. a PayPal, ugyanúgy van kivonat a tranzakciókról, ami az elszámolások alapbizonylataként szolgál.

Szállítási költség/díj

Szállítási költség az az összeg, amit a kereskedő fizet a futár vagy a posta számára, szállítási díj az az összeg, amit a vevő fizet a kereskedőnek.

Szállítási díj esetén közvetített szolgáltatásról beszélünk, hiszen a kereskedő saját nevében vásárolja a megrendelővel kötött szerződés alapján, amelyet a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben továbbértékesít a megrendelő felé.

A szállítási költség áfavonzatát az határozza meg, hogy milyen típusú a szolgáltatás. Ez jellemzően 27% általános adómértékkel kerül kiszámlázásra, azonban a Magyar Posta egyetemes postai szolgáltatása (pl. ajánlott levélként feladott pendrive) adómentes.

A szállítási díj pedig felveszi az értékesített termék áfakulcsát, így ha ajánlott levélként kerül a pendrive feladásra, és a szállítási költség továbbszámlázásra kerül, akkor arra még rá kell számítani a 27% áfát is.

Hűségpontok levásárlása

Az árkedvezményeknél alapelv, hogy a kedvezmény nyújtásának módja és feltételei mindenki számára elérhetően és átláthatóan legyenek szabályozva. Pontgyűjtés esetén, amennyiben a pontok vásárláshoz kötötten kerülnek jóváírásra, akkor a pontok beváltásakor utólagos kedvezmény érvényesül, így a pontok beváltásakor, levásárlásakor nincs külön adóztatandó tétel.